Cirkónium

Kép forrása: 
http://periodictable.com/Elements/040/index.html
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
cirkónium

Vegyjel: Zr

Rendszám

40

Atomtömeg

91.22 g/mol

Elektronegativitás

1.2

Sűrűség (20°C-on)

6.49 g/cm3

Olvadáspont

1852 °C

Forráspont

4400 °C

Atomsugár

0.160 nm

Ionsugár

0.08 nm (+4)

Izotópok

11

Elektronszerkezet

[ Kr ] 4d2 5s2

Első ionizációs energia

669 kJ/mol

Második ionizációs energia

1346 kJ/mol

Harmadik ionizációs energia

2312 kJ/mol

Negyedik ionizációs energia

3256 kJ/mol

Felfedezte

Martin Klaproth 1789-ben

 

A cirkónium egy nagyon erős, képlékeny, ezüstszürke fém. Kémiai és fizikai tulajdonságai hasonlóak a titánéhoz. Rendkívül ellenálló a hővel és korrózióval szemben. A cirkónium könnyebb, mint az acél és keménysége hasonló a rézéhez. Ha finom eloszlású, a fém spontán meggyulladhat a levegőben, különösen magas hőmérsékleten. A cirkónium por fekete színű és nagyon veszélyes, tűzveszély anyagnak tekintik. Savakban és lúgokban nem oldódik.

 

Alkalmazások:
Felhasználják ötvözetek készítésére, amelyeket nukleáris reaktorokban alkalmaznak, mivel a neutronokat nem nyeli el könnyen. Katalizátorokban, gyújtólapocskákban és kemencékben is használják. A fő felhasználási terület a tűzálló anyagok készítése (ZrSiO4). Ékszereket is készítenek a természetben is előforduló baddeleyitből, amelynek jellemző kémiai összetétele cirkónium-dioxid, ismert nevén cirkónia kő. A fémet sok más célra is felhasználják, mint például fényképészeti villanókörtékben, sebészeti műszerekben, elektronikus vákuumcsövekben maradék gáz eltávolítására. A papír-és csomagolóanyag iparban úgy vélik, hogy a cirkónium vegyületekből jó felületi bevonatok készíthetőek, mert a vízzel szemben kiválóan ellenáll és nagyon jó a szilárdsága.

Szerző által felhasznált források: 

http://www.lenntech.com/periodic/elements/zr.htm