Ólom

Kép forrása: 
http://mo.water.usgs.gov/projects/mining/images-html/Galena.html
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
ólom

Az ólom sorsa az emberi szervezetben: a felszívódott ólom több mint 90%-a a vörösvértestekhez kötődik, a vérárammal jut a májba, vesébe, csontvelőbe és az idegrendszerbe (lágy szöveti raktárakba), ahol átmenetileg tárolódik, majd elsősorban a csontokban, de kisebb mértékben a hajban, valamint a körmökben halmozódik fel. Az akut mérgezés hatása a hányás, hasmenés és a görcsös hasi fájdalom. A súlyos központi idegrendszeri károsodások következtében kezdetben fáradtság, fejfájás, mozgás- és emlékezetzavar, majd izomrángások és görcsök fordulhatnak elő, de szélsőséges esetben kóma és halál is bekövetkezhet. Krónikus expozíció esetén a szervezetbe jutott ólom számos szulfhidril csoportot tartalmazó enzimet képes gátolni. Az ólom krónikus idegrendszeri hatásai: az intellektuális képességek csökkenése, levertség, izomgyengeség, személyiségváltozás, perifériás idegbénulás. Az ólom átmegy a placentán, ezért hatására fejlődési rendellenességek - érdaganat, ujjösszenövés - valamint koraszülés alakulhat ki. Az ólom és vegyületei állatkísérletekben rákkeltőnek bizonyultak, de embernél a karcinogén hatásukra vonatkozó adatok nem egyértelműek. Így a Nemzetközi Rákkutató Intézet (az IARC) lehetséges humán karcinogénnek minősítette az ólmot és vegyületeit.

Az ólom a növények számára nem esszenciális, de igen kis koncentrációban (2-6 mg/kg-ban) stimuláló hatású. A talajból történő ólomfelvétel esetén a gyökerek jóval több ólmot tartalmaznak, mint a föld feletti szervek. Az ólom a többi nehézfémhez képest mérsékelten fitotoxikus, az ólommal szennyezett talajokban azonban csökken a mikrobiológiai tevékenység és az enzimaktivitás. A növények 30-300 mg/kg-os ólomkoncentrációja esetén alakulnak ki toxicitási tünetek: a növények fejlődése lelassul, fotoszintézise, sejtosztódása, vízfelvétele gátlódik. Az ólom legnagyobb mértékben a levélzöldségekben (elsősorban a salátában) akkumulálódik, de jelentős kockázatot képviselhet a levegőből a porral a levelekre rakódott ólommennyiség is. Háttérértéke Magyarországon: talajban 25 mg/kg; felszín alatti vizekben: 3 μg/liter. szennyezettségi határérték (rendelet szerint) talajra: 100 mg/kg; felszín alatti vizre: 10 μg/liter.

Az Európai Unió RoHS (Restriction of use of certain Hazardous Substances) direktíva (2006) szabályozza többek között az ólom használatát elektromos és elektronikus berendezésekben. A megendedett maximális mennyiség a homogén anyag (berendezés) súlyának 0,1%-a.

Szerző által felhasznált források: 

KÖRINFO