Réz

Kép forrása: 
http://webmineral.com/specimens/picshow.php?id=280
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
réz

A réz gyakori elem, elterjedt a környezetben. Az emberek széles körben alkalmazzák a mezőgazdaságban és az iparban. A rézkitermelés intenzitását csökkentették az elmúlt évtizedekben, ennek ellenére mennyisége a környezetben folyamatosan növekszik. A világon a rézből készült termékek mégis egyre gyarapodnak, ami azt eredményezi, hogy a réz végül kikerül a környezetbe. Rézzel szennyezett szennyvizek miatt lerakódik a folyók üledékében, bekerül a légkörbe a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével és végül a legnagyobb mennyiség a talajban marad. A környezetben nem csak antropogén eredetű réz található, a természeti jelenségek hatására is felgyülemlik. Például a szélfutta homok, bomló növényzet, erdőtüzek és ezt eredményezheti a tenger hullámzása, mivel a part mentén található fémet bemossa a vízbe.

A világ réz kitermelése 12 millió tonna évente. Mintegy 2 millió tonna évente az újrahasznosított mennyiség. Ma a legfontosabb réz bányászati területek: Chile, Indonézia, USA, Ausztrália és Kanada. Elterjedt érce a vasérc, amely kalkopirit néven ismert sárga réz-vas-szulfid (CuFeS2) keverék.

 

Élettani hatásai:

A réz megtalálható a levegőben és a talajban, ez által az élelmiszerekben is, ezért a szervezetünkbe mindennap nagyobb mennyiségű rezet jutattunk. Az emberi szervezetben kis mennyiségben nélkülözhetetlen nyomelem, de a túl nagy mennyiségű réz felszívódása egészségügyi problémákhoz vezet. Egy felnőtt ember szervezetében körülbelül 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a vesékben és az izmokban.
Sok enzim alkotórésze. A szervezetben 90%-a egy speciális fehérjéhez, az úgynevezett cöruloplazminhoz kötődik. Részt vesz oxidációs-redukciós folyamatokban, a vérképzésben és a központi idegrendszer működésében. Legjobb forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj.

A réz koncentrációja a levegőben általában alacsony, így ez a kitettség elhanyagolható. Azokban a házakban, ahol régi rézvezetékek találhatóak, az emberek szervezetébe nagyobb mennyiségű réz kerül, mivel az ivóvízbe beoldódik a vezetékből. Munkahelyi kitettség is gyakran előfordul, ha nagyobb dózisban kerül a szervezetünkbe influenza szerű tünetek jelentkeznek, ami 2 nap alatt elmúlik. 

Hosszú távú kitettség esetén a réz orr irritációt, szem-és fejfájást, gyomorfájást, szédülést, hányást és hasmenést okozhat. Nagy dózisban máj-és vesekárosodást, és akár halált is okozhat.

 

Környezeti hatásai:

A talajban erősen kötődik a szerves és az ásványi anyagokhoz. Ennek következtében szállítódik máshova a talajban és nem oldódik a felszíni vizekbe. A környezetben nem bomlik le, a növények és állatok szervezetében és a talajban felhalmozódik. A rézben gazdag talajokban kevés növény képes megélni, ezért veszélyt jelent a mezőgazdasági területeken. Ennek ellenére réz-tartalmú trágyát ma is alkalmaznak. A talajban élő mikroorganizmusok és giliszták tevékenységét negatívan befolyásolja, lelassítja a szerves anyagok lebomlását. Állattenyésztés szempontjából a juhok a legveszélyeztetettebbek, mivel már alacsony koncentrációban is jelentkeznek a réz mérgező hatásai. 

Szerző által felhasznált források: 

http://www.lenntech.com/periodic/elements/cu.htm