Jégeső

Kép forrása: 
http://www.fntudosito.hu/upload/664/pics/3107/2009-03-10C1_009_small.jpg
Leírás szerzője: 
KÖRINFO
http://www.fntudosito.hu/upload/664/pics/3107/2009-03-10C1_009_small.jpg

A jégeső a légköri csapadék szilárd neme, mely jégszemekben ér a földre. Az egyes szemek többé-kevésbé kemény, koncentrikus jégrétegekből állanak, átlátszatlanok és eltompult szögü krisztályokhoz hasonlítanak. Nagyságuk különböző, van borsó-, mogyoró-, sőt galambtojás nagyságu is. A jégeső hirdető előjelei körülbelül ugyanazok, mint a zivataré, valamint az egész jelenség leginkább zivatar kiséretében szokott beállani. Rendesen tikkasztó meleg előzi meg, mire az égen cirrusok mutatkoznak, melyek Cirro-Stratus, majd Nimbusba mennek át, a felhőzet sajátos szürkeséget ölt magára és forrongásban látszik lenni, aztán erős villámlás és dörgés következik, az eső nagy cseppekben hull alá és végül különös pattogó zajjal időközönkint megered a jégeső csak néhány percig szokott tartani, de sokszor az is elegendő, hogy tekintélyes jégréteggel borítsa a földet és a vetéseket elpusztítsa. Nálunk nyáron leggyakoribb és pedig a nappali órákban. A mérsékelt övben sürübben fordul elő, mint magas földrajzi szélességben vagy a tropusokban, azonkivül a tengerszin fölötti magassággal is mindinkább gyérül. Képződésének okai még nincsenek teljesen kiderítve és az ide vonatkozó elméletek a légköri elektromosságból, vagy a párolgás okozta hidegből, a cseppek tulhütöttségéből, ujabban pedig dinamikai okokból igyekeznek megmagyarázni a jégeső jelenségét. 

Szerző által felhasznált források: 

http://www.kislexikon.hu/jegeso.html