Cunami (szökőár)

Kép forrása: 
http://jedlik.phy.bme.hu/wyp2005/cunami.jpg
Leírás szerzője: 
KÖRINFO
http://jedlik.phy.bme.hu/wyp2005/cunami.jpg

szökőár vagy cunami japán eredetű kifejezés. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed áldozatokat. Túlnyomó részt kétféle módon keletkezhet:
1. tenger alatti földrengés, ún. 
tengerrengés (ami a tengerfenék alatt kevesebb mint 50 km mélységben következik be, és legalább 6,5 erősségű) eredményeképpen, ez az esetek 86%-ban) fordul elő, vagy 
2. tenger alatti 
vulkánkitörések (14%),
3. kisebb arányban tenger alatti vagy parti földcsuszamlások is okozhatják.

A cunami alapját képező fesemény általában törési síkok mellett keletkezik, ahol nagy tömegátrendeződésre van mód. Ha a tengerfenék megemelkedik vagy lesüllyed, az hatással van a felette elhelyezkedő víztömegre is. A terület felett gyűrű alakú hullám keletkezik, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed.
A  rezgés 
hullámhossza 100−200 km közötti, amplitúdója mindössze 0,5 méter körüli.
A hullámok
periódusideje 5 perctől 1 óráig terjedhet.

Mindezek miatt a nyílt tengeren haladó cunami legtöbbször alig észrevehető, bár rendkívül gyorsan terjed (800–1000 km/h). Ahogy azonban közeledik a parthoz, sebessége egyre csökken, míg a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúlyát elveszti, aszimmetrikussá válik. Ekkor keletkezik a rettegett óriáshullám, a cunami, ami a part közelében 10−15 perc alatt eléri a 15−30 méteres magasságot. Minél meredekebb a partfal, minél erősebb volt a rengés, annál nagyobb lesz a hullám magassága, ami akár 60 m is lehet. Főleg öblökben, tengerszorosokban, folyótorkolatoknál erősödhet fel, mivel ezeknek hullámcsapda szerepe van. Az eddig megfigyelt legmagasabb, 63 méteres cunamihullám a Kamcsatka-félsziget partjait érte el. A legmagasabb lefényképezett óriáshullám 12 méter magas volt. A legmagasabb bizonyított szökőár meghaladta az 500 méteres magasságot egy alaszkai fjordban (Lituya-öböl), ahol a partoldal leszakadása indította el a hullámot.

Bizonyos esetekben, mielőtt a víz kicsapódna a partra, először visszahúzódik a tenger felé, mintha apály lenne. Mivel általában nem egyetlen hullám érkezik, tanácsos egy magasabb helyen megvárni a hullámok közötti, néha több órára elnyúló időszakot. Nagyobb cunami akár napokig is eltarthat, ezalatt több hullám éri el a partot.

További érdekes képeket láthat a környezet emberre gyakorolt káros hatásairól és a természeti katasztrófákról!

Szerző által felhasznált források: 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szökőár