Pasteur

Kép forrása: 
http://dodd.cmcvellore.ac.in/hom/32%20-%20Pasteur.html
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin

Louis Pasteur (1822−1895), született Dile-ben, Franciaországban.

1848. szeptemberében kezdte meg tudományos munkásságát, amikor kinevezték a dijoni líceum professzorának. Decemberben már továbblépett Strasbourgba, kémiai professzorként.  1857. októberében elfogadott egy párizsi igazgatói állsát, és berendezte első laboratóriumát.

Párizsban kezdett a levegővel, a levegőben szálló csírákkal foglalkozni. Itt jutott arra következtetésre, amit hamarosan közzé is tett, hogy  a mikroszkópikus élőlények sem keletkezhetnek a semmiből, például a porból, hanem azoknak is vannak szülősejtjei, és aki ennek az ellenkezőjét hiszi, az az illúziók rabja.

Később a bor és az erjedés mikrobiológiájával kezdett foglalkozni és az élesztők biotechnológiai hasznosításával.

1865-ben a francia szenátus felkérésére a selyemhernyók parazitáit kezdte kutatni, hogy megmentse a selyemhernyó tenyésztést az azt veszélyeztető, világszerte dúló járványtól. Kidolgozott eljárása megmentette a selyemhernyókat a kipusztulástól.

1877. és 1886. között a tudomány és az orvoslás korszakalkotó felfedezéseit tette meg.  Az antrax és a gyermekágyi láz tanulmányozása kapcsán  megismerte az aerob spórás baktériumokat. A csirke-kolera kapcsán fedezte fel 1879-ben, hogy hogyan lehet immunizálni a veszélyes kórokozókkal, hogyan lehet vakcinákat készíteni a legyengített kórokozóval. Kidolgozta a vakcináció és az antitoxin-alkalmazás alapjait.

1884-re nemcsak vakcinát dolgozott ki a kutyák immunizálására a veszettség megelőzésére,  de a sertésbetegségek és a kolera kórokozójával is megbirkózott, sikeres megoldást talált a vakcina előállítására.

A veszettség problémájára a vakcináción kívül a harapást követően alkalmazható gyógyítási módot is kifejlesztett: rájött, hogy a veszett állat által megmart, feltehetően lappangási időszakban lévő fertőzés kifejlődése a megmarást követő sorozatoltásokkal megelőzhető.

1888-ban a párizsi intézetet róla nevezték el: Pasteur Intézet. Az intézet a mai napig a mikrobiológia, immunológia és újabban a géntechnikák vezető kutatóhelye a világon.

Nevét számtalan mikroorganizmus is viseli, így az Acetobacter pasteurianus, a Streptococcus pasteurianus, Sporosarcina pasteurii (known also as Bacillus pasteurii).

 

Szerző által felhasznált források: 

http://dodd.cmcvellore.ac.in/hom/32%20-%20Pasteur.html