Törésvonalak és forró pontok

Kép forrása: 
http://media-2.web.britannica.com/eb-media/37/3537-004-7B9EB83C.gif
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
www.enfo.hu

A törésvonalak a a Föld szilárd burkát adó kőzetlemezek szegélyein helyezkednek el.

A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburka, amely a köpeny asztenoszféra nevű, képlékeny részén úszik. A litoszféra szokásos vastagsága 70–150 km: az óceánok alatt vékonyabb, a kontinensek alatt vastagabb. A litoszféra nem egységes héj, hanem több, különböző méretű kőzetlemezekből, litoszféralemezből áll. Hét nagy kőzetlemez különböztethető meg a Föld felszínén, melyek egymáshoz és a Föld forgástengelyéhez képest is állandó mozgásban vannak: A litoszféralemezek a lemeztektonikát mozgásban tartó erők hatására felmorzsolódnak, töredeznek. A lemezek a lemezszegélyek mentén érintkeznek egymással és ezeken a vonalakon olyan geológiai jelenségek tapasztalhatóak, mint a földrengések, a hegységképződés, a vulkáni tevékenység, illetve az óceáni árkok kialakulása. A lemezszegélyeknek háromféle fő típusa létezik, aszerint, hogy a két találkozó lemez mozgása egymáshoz képest milyen: 1) Súrlódó vagy konzervatív szegély, amikor a lemezszegélyek egymással párhuzamosan mozognak, gyakran összesúrlódva. Példa erre a kaliforniai Szent András törésvonal; 2) Divergens vagy konstruktív szegély, amikor a két lemez egymástól távolodva sodródik. Köztük magma tör föl, hegységeket létrehozva. Ilyen például a Közép-atlanti törés; 3) Konvergens vagy destruktív szegély (vagy aktív szegély), amikor a két lemez egymás felé sodródik, az egyik lemez a másik alá bukik vagy kontinensütközést eredményez. A súrlódás és az alábukó kőzettömeg felmelegedése következtében a vulkáni tevékenység ilyen szegélyek esetében szinte kivétel nélkül jelen van. Ilyen szegélyen alakult ki a dél-amerikai Andok hegység. Kontinentális lemezütközésre példa Eurázsia és a Dekkán-pajzs ütközése, aminek hatására a Himalája felgyűrődése folyik.

A földköpeny hőmérsékletét a köpeny mélyebb részeiből felfele áramló ún. köpenycsóvák képesek megmelni 150−200 Celsius fokkal, ezeket nevezik a geológiában forró pontoknak. A felszínen a földkéreg kidudorodása jelzi a helyüket, illetve abban az esetben, amikor teljesen áttörik a felszínt, akkor un. forró pont vulkánok jönnek létre. A forró pontok óceáni és kontinentális kőzetlemezek belseje alatt, valamint hasadékvölgyek alatt fordulhatnak elő.

A forró pontok nagyobb része – mintegy 50 – óceáni kőzetlemezeken belül működik, illetve működött az elmúlt tízmillió évben. Ezek az óceáni lemez felszínén ritkábban korlátozott kiterjedésben, egy-egy sziget formájában, gyakrabban – a kőzetlemez mozgása miatt – szigetek láncolataként jelennek meg (pld. Hawaii-szigetek). A vulkáni működés termékei az  ún. OIB-bazaltok („ocean island basalt”, azaz óceán-szigeti bazalt). Az OIB szigetvulkánok „csendesek”: működésüket a lávaömlések jellemzik (effúziós vulkánok); robbanásos kitöréseik nem jellemzőek, leginkább csak hosszú szünet után fordulhatnak elő.

A forró pontokból kontinentális kőzetlemezen belül mintegy 40-et tartanak számon. Az ilyen forró foltok által táplált vulkáni tevékenység kapcsolódhat kontinensszétszakadáshoz. Működésük eredményei platóbazaltok megjelenése. A kontinentális forró foltok bazaltja általában az OIB-hez hasonló.
A hasadékvölgyek alatt 15 forró pont található, ezeknek nagy szerepe volt a kontinensek szétválásában. Ilyenkor a felnyomuló köpenydudor nemcsak a hőmérsékletet, de a kőzetlemezt is megemeli. Számítások szerint a széthasadás geológiailag rövid folyamatában akár 10 millió km³ vulkáni anyag is a felszínre ömölhet.

Az alábbi web-címeken vulkánkitörések fimfelvételeit láthatjuk:
http://www.youtube.com/watch?v=R0Zbj7S22zs&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=y3aqFCT87_E
http://www.youtube.com/watch?v=488BkTUsMa4&NR=1&feature=fvwp
http://www.youtube.com/watch?v=Riauw5UTnW8
http://www.youtube.com/watch?v=f1ztg0wUqKY
http://www.youtube.com/watch?v=7Ya_KmcGf9Y