Savas eső

Kép forrása: 
http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/2
Leírás szerzője: 
KÖRINFO
Savas eső

A savas eső oka a megváltozott pH értékű (pH < 5,2) csapadék. A normál csapadék pH-ja 5-6,5 között mozog, a tengervíz átlagos pH-ja 8,6. A csapadék pH-ját több vegyi anyag is eltolhatja, például a szén-dioxid, a kénsav és a salétromsav. A szén-dioxid mérsékeltebb, a kénsav és a salétromsav erőteljesebb pH-eltoló hatással rendelkezik. A légkörbe jutó kén-dioxid nagy része antropogén eredetű. Egyrészt a kéntartalmú ércek kohósítása, másrészt a kőolaj és a szén elégetésekor kén-dioxid keletkezik, amely vízzel kénessavat (H2SO3) alkot a légkörben. A kén-dioxid természetes forrásai az erdőtüzek, a növényi bomlás és a vulkáni működés lehetnek. A salétromsav a nitrogén-oxidok és a vízgőz reakciójával alakul ki a légkörben. A légkörbe kerülő nitrogén-oxidok antropogén eredetű forrásai a közlekedés, a helytelen műtrágyázás és az ipar, míg a természetes forrásai a biológiai bomlás és a talajlakó mikroorganizmusok anyagcseréje.

A savas esőnek közvetett és közvetlen hatásai is vannak. A közvetett hatások közé tartozik az erdő- és a szántóföldek savasodása, ami miatt felborulhat a talaj stabilitása. Közvetett hatás még az édesvizek elsavasodása. A savas eső közvetlen hatása például a növénypusztulás, az embert érintő változások és az épületek és a szobrok károsodása. Ezen hatások ellen a következőképpen tudunk védekezni:

  • Olajok, szenek kéntartalmának csökkentése
  • Technológiai innovációk (kén-megkötés)
  • Meszezés
  • Savasodást tűrő növényfajok telepítése
  • Speciális védőbevonatok használata

 

Savas eső hatása az ökoszisztémára

A savas eső minden környezeti elemet befolyásol. Ezáltal veszélyezteti a biodiverzitást és a táplálékláncot. A vizek savasodásának fő oka az, hogy a savas eső bekerülve a folyókba illetve a tavakba, csökkenti a víz pH-ját. Ez a pH csökkenés veszélyes lehet az élővilágra, mind a növényekre, mind az állatokra. Például a pH < 5,5 értéknél a halak vagy elpusztulnak vagy megbetegednek. A természetes vizek nagyobb mértékben savasodhatnak kristályos kőzetek kimosódása révén. Talajok savasodása esetén az alapvető fontosságú kalcium- és magnézium-tartalmú ásványok kioldódnak, azelőtt, hogy a növények fel tudnák használni. Ez csökkenti a talajok termékenységét. Továbbá mérgező anyagok, mint például az alumínium-vegyületeket, felhalmozódhatnak a talajban kioldódásukat követően. Alumínium ártalmatlan szerves formában található a talajokban, ha viszont a közeg pH-ja eléri a 4-es értéket, kioldódik és a szerves formája átalakul szervetlen alumínium-vegyületté, ami mérgező az élő szervezetekre. Nem minden talaj egyformán érzékeny a savas eső hatásaira. A leginkább veszélyeztetett talaj az, amelyik savas sziklán alakult ki. A mészben gazdag talajok sokkal ellenállóbbak a savasodásnak.