Aranyvessző (Solidago virgaurea)

Kép forrása: 
http://kep.tar.hu/mate007/27648849/5133965#2
Leírás szerzője: 
Tolner Mária
aranyvessző

Solidago virgaurea

népies neve: aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, aranyvessző

Az aranyvessző a fészkes virágzatúak családjába (Compositae) tartozik. Levelei fűrészes szélűek, az alsók lándzsásak, szárnyas levélnyelűek. A felső levelek keskenyebbek, ülők. A fészkek karcsú, felálló bugavirágzatot alkotnak. Az egyes fészekvirágzatok 6-10 mm hosszúak, a nyelesvirágok száma 6-12, amelyek jelentősen hosszabbak a fészekpikkelyeknél.
Amikor a nyár virágpompája a végéhez közeledik, akkor nyílik az aranyvessző. Erdőszélen, töltésen, száraz réten, erdei tisztáson, irtáson és út mellett minden napos helyen megtaláljuk. Virágszirmai aranysárgák, virágai egyszerű vagy összetett fürtvirágzatot alkotnak. Gyenge aromás illata van. Gyógyhatású szerként a teljes hajtást felhasználják, de szedéskor a föld feletti, körülbelül félméteres fásodó szárrészt a földben hagyják és a virágos hajtásrészt gyűjtik.

Az aranyvesszőfű triterpén szaponinokat, flavonoidokat, illóolajat, fahéjsav származékokat tartalmaz.

A közönséges aranyvessző mindenekelőtt vizelethajtó hatású, amelyet főként flavonoidjainak, de szaponin- és illóolaj-tartalmának is köszönhető. Gyenge görcsoldó, fájdalomcsillapító, továbbá gyulladáscsökkentő tulajdonsággal is rendelkezik. A drog készítményeit főként átöblítő kúrák céljaira alkalmazzák, amelyeket a húgyutak gyulladásos megbetegedései, húgykő- és vesehomok bántalmak kezelésére, ezek megelőzésére használnak fel.