Magyarország földtani térképe

Kép forrása: 
http://termeszetbarat.hu/archive/www.termeszetjaro.hu/1998/szakmai/tvok09d.gif
Leírás szerzője: 
BME ABÉT

Jelmagyarázat:

Magmás kőzetek: 1: gránit (ókori), 2: andezit, riolit, bazaltláva és tufa (harmadkori).
Átalakult kőzetek: 3: fillit és gneisz (ókor eleji).
Üledékes kőzetek: 4: karbon mészkő és agyagpala, 5: permi vöröshomokkő és konglomerátum, 6: triász mészkő, dolomit és márga, 7: jura-kréta mészkő és márga, 8 ëocén, oligocén mészkő, márga, homokkő (főleg agyag), 9: miocén agyag és mészkő, 10: pliocén (pannon) anyag, homok és kavics, 11: pleisztocén folyami kavics és homok, 12: pleisztocén lösz, 13: pleisztocén vályog, 14: pleisztocén homok, 15: óholocén futóhomok, 16: óholocén folyami homok, kavics és iszap, 17: holocén tőzeg, 18: holocén réti agyag, 19: újholocén öntésiszap és öntéshomok (alluvium)

1/a., Mélységi kőzetek

Mélységi (magmatikus) kőzet a magma lassú kihűlésével kikristályosodásával jön létre, 6-10 km mélységben. Ilyenek a gránit (Mórágy, Velencei hegység gránitdiorit és diorit, amelyek kristályos szemcsés szerkezetűek. Alkotó elemeik a kvarc, a földpát, csillám, piroxén, amfiból, biotit. Gyakrabban durvaszemcsés szerkezetű, sötét színű, mert sok benne a színes elegyrész (Szarvaskő, Eger közelében).

1/b., Vulkáni kőzetek

Vulkáni (kiömlési) kőzetek a felszínre ömlő láva, közülük legismertebbek a bazalt és andezit; az előbbiben a sötét elegyrészek uralkodnak, utóbbiban kevés világos is előfordul. Bazalt főleg a Balaton és Salgótarján környékén, andezit a Dunakanyartól a Mátráig. A riolit és dácit sűrűn folyós lávából dermedt meg (Nógrádi várhegy, Sárszentmiklósi Sár-hegy). A bazalt szürkésfekete, az andezit szürkés, vörösbarna, a riolit fehéres kőzet. A Zempléni hegység többsége riolit, de andezit is előfordul.

1/c., Vulkáni törmelékes kőzetek

Vulkáni törmelékes kőzet a breccsia, amely a vulkáni kitöréskor levegőbe dobott és földre hullott, szögletes törmelékekből keletkezik. Vulkáni törmelékes kőzetek továbbá a tufák (bazalt, andezit, riolit-tufa), amelyek a vulkánok hamujából keletkeztek akár összecementálódás, akár a rájuk rakódott törmelékek nyomására megkeményedve. A vulkáni hamu (tufa) rétegeken kitűnő talaj keletkezik, ami hazánkban a szőlőművelésre alkalmas (badacsonyi, mátrai, zempléni borok).

2/a. Törmelékes üledékes kőzetek

Az üledékes kőzetek, a felszín kőzeteinek pusztulásából aprózódásából, mállásából keletkeznek; mindig a felszínen és mindig külső erők együttes hatására.

  • Aprózódással: a kőzet egyre kisebb darabokra esik szét anélkül, hogy vegyi összetétele megváltozna; a meleg-hideg, a víz és fagyás, növényvilág, repeszti, törmelékezi a kőzetet.
  • A mállás: a kőzet kémiai tulajdonságait változtatja meg. Egyes ásványok a víz felvételével átalakulnak, A kémiai hatóanyagokat tartalmazó víz (pl. szénsav) kioldja a kőzetekből az egyes ásványokat, a növények, baktériumok, zuzmók, mohák, gombák savas anyagok termelésével mállasztják a kőzetet.
  • Az üledék gyűjtő medence: a földfelszín bemélyedései, völgyei, melyeket a víz, a szél és jég a felaprózódott, szétmállott kőzet törmelékkel feltölt. A feltöltés oldatanyagából vegyi üledék, a törmelékből törmelékes üledék keletkezik. A korallok, kagylók, csigák, továbbá a növények elszenesedett maradványaiból szerves üledék keletkezik. Ilyenek pl. a homokkő, márga, agyag, lösz.

2/b., Vegyi üledékes kőzetek

Vegyi üledékes kőzetek: mészkő (Bakony), dolomit (Gellérthegy), cseppkövek, mangán (Úrkút), limonit (Rudabánya). Kovás üledékes a hidrokvarcit, tűzkő, szarukő a gejzírekből; hazai jelentőségű a bauxit: továbbá a sófélék, mint kősó, gipsz és a műtrágya alapanyag kálisók.

2/c., Szerves üledékes kőzetek

Szerves üledékes kőzetek: szerves mészkő, tengeri vagy édesvízi állatok mészvázaiból, kagylókból, összepréselve édesvízi állatok mészvázaiból, kagylókból, összepréselve; továbbá kőszén, kőolaj, tőzeg és egyes helyeken a madarak ürülékéből káliumfoszfát tartalmú kőzet, a guanó; egyes hazai barlangokban is található.

3. Átalakult kőzetek

Átalakult (metamorf) kőzetek keletkeznek általában a kéreg mélyebb övezeteiben a nagy nyomás - hő és kémiai környezetváltozás hatása alatt. Ilyenek: márvány mészkőből, pala agyagból, csillámpala, fillit.