Vízgazdálkodás Magyarország talajaiban

Kép forrása: 
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) Környezetinformatikai Osztály
Leírás szerzője: 
László Péter
www.enfo.hu

A talaj vízgazdálkodását a tárolt víz mennyisége, a tárolt víz állapota és mozgékonysága, valamint a víz térben és időben történő mozgása szabja meg. A talaj vízformái kölcsönhatásban állnak a talaj szilárd fázisával és a talaj élővilágával, a mikroorganizmusokkal és a növényi gyökerekkel. Mivel a tárolt víz biztosítja az oldott tápanyagot és felvehetőséget a növényEK számára, a vízgazdálkodás meghatározza a talaj aktivitását, élőhelykénti megfelelőségét, termékenységét, meghatározzák a talaj vízvisszatartását, a hasznosítható víztartalmat, konzisztenciáját, a felszín alatti vizek mozgását, a talajnedvesség kémiai összetételét és transzportját, valamint a szennyezőanyagok sorsát a talajban. A talajok vízforgalom szempontjából eltérő típusokat alkotnak: 1. felszíni elfolyásos típus, 2. kilúgzásos típus és 3. egyensúlyi típus, 4. párologtató típus. Ezek a típusok megszabják a szennyezőanyagok mozgását, transzportját, felhalmozódását, kilúgzását, stb. A vízforgalom ismerete és figyelembe vétele elengedhetetlen a talajremediáció tervezésénél, a szennyezett terület talajának vízforgalma hasznosítható a természetközeli és passzív in situ talaj- és felszín alatti vízkezelési technológiákban.

Szerző által felhasznált források: 

MOKKA-lexikon