Nemérces telepek keletkezése

Kép forrása: 
http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu
Leírás szerzője: 
http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu

A nemércek a földkéregben előforduló szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú természetes anyagok, amelyekből nem fémet állítunk elő, de valamilyen célra (pl. vegyipar, mezőgazdaság, építőipar, energiatermelés) hasznosítani tudjuk őket.

A nemérces ásványi nyersanyagokat különböző szerzők eltérő módon rendszerezik. A genetikai alapon történő rendszerezés (magmás, üledékes, vagy metamorf eredetű nyersanyagok) kissé nehezen kezelhető, mivel sok olyan nemérces ásványi nyersanyag van, amely többféle módon is keletkezhet. Célszerűbb a felhasználási terület alapján való rendszerezés, mivel ez az adott nyersanyag hasznosításáról is felvilágosítást nyújt. Ilyen alapon két nagy csoport állítható fel: ipari felhasználású ásványi nyersanyagok és építészeti, illetve útépítő nyersanyagok. Az ipari felhasználású ásványi nyersanyagokat tovább osztályozzuk a következőképpen: vegyipari, kerámiaipari és egyéb ipari felhasználású ásványi nyersanyagok.

Ipari felhasználású nemérces ásványi nyersanyagok keletkezése

Vegyipari nyersanyagok:

  • Az evaporitok az arid éghajlat alatt kialakult lagúnák bepárlódásával (gipsz, anhidrit, kősó, kálisó) és sivatagi sóstavakból történő kiválással (Na, Ca, K nitrátjai, borátjai, karbonátjai) keletkeznek.

Kerámiaipari nyersanyagok:

  • A nemesagyag-jellegű kaolin uralkodóan kaolinitből és illitből áll. Savanyú magmás kőzetek hidrotermális lebontásával keletkezik, melynek során a kőzetalkotó ásványok agyagásványokká alakulnak át. Ez a jelenség általában ércképződés kísérője, de bekövetkezhet akkor is, ha a hidrotermák nem tartalmaznak érces komponenseket. A két agyagásvány - kaolinit és illit - egymástól függetlenül, önállóan is előfordulhat.
  • A tűzálló agyagok agyagásványai is kőzetlebontással keletkeztek, de a szállítás és többszörös áthalmozás miatt az eredeti kőzet már nem azonosítható. Az üledékes agyagok az agyagásványok mellett kvarcot, földpátot, gipszet, karbonátokat, szerves anyagot piritet és limonitot is tartalmazhatnak. Ezek az anyagok a kaolinban is előfordulhatnak, de kisebb mennyiségben

Egyéb ipari nyersanyagok:

  • A foszfátok: üledékes eredetű foszfátok esetén a sekélytengeri üledékképződés során az állati eredetű csont és guano foszfortartalma feloldódik, a mésziszappal keveredik, és lencsék-rétegek formájában foszforitként (Ca-tartalmú foszfát) kiválik. A világ foszfáttermelésének 80%-át ilyen telepek adják. A magmás eredetű foszfátok a karbonatit és alkáli kőzetek telepeihez kapcsolódnak. A legjellemzőbb foszfátásvány az apatit. Az ilyen típusú telepek a világ foszfáttermelésének 20%-át adják.
  • A zeolitok üreges kristályszerkezetű aluminium-hidroszilikátok. Üveges-horzsaköves savanyú piroklasztikus kőzetek gáz-üregeiben, a kőzetüveg átalakulásával jönnek létre, víz alatti robbanásos kitöréseknél. A zeolitok felhasználása a kristályrácsukban lévő mikronos méretű üregek adszorpcióképességén alapul. Ezekben az üregekben eredetileg víz van, amit hőkezeléssel eltávolítanak, így az üregek szabaddá válnak. Az ilyen módon kezelt zeolit megköti a szennyező anyagokat, a tápanyagot, a talajjavító anyagokat stb.
  • A bentonit főleg montmorillonit agyagásványból álló kõzet (montmorillonit-tartalom > 50 %). A montmorillonit vízbe hullott vulkáni tufa víz alatti mállásával (halmirolitos mállás) jön létre.
  • A gyémánt keletkezése: üledékes kőzetek szerves anyag (C) tartalma lemeztektonikai mozgásokkal a felsőköpeny peridotitos olvadékához keveredhet. Az olvadékból nagy mélységben, 1500°C-on a szén gyémánt formájában elsőként kikristályosodik. Riftesedő területeken az ultrabázisos magma töréseken keresztül a felszínre jut. A kristályokat a felszínre törő olvadék magával hozza, kürtőkben megszilárdul. Az így keletkezett, töredezett-breccsás megjelenésű ultrabázisos kőzetet kimberlitnek nevezzük. A kimberlitek prekambriumi pajzsterületeken, a proterozoikumi riftesedés zónáiban fordulnak elő. A gyémánt másodlagosan torlatokban dúsul.
  • A diatomit (diatomaföld, kovaföld) a kovavázú algák (Diatoma) mikroszkópos méretű vázainak tömeges felhalmozódásával keletkezik. A diatoma algák édesvízi és tengeri környezetben is élnek. Elszaporodásuknak kedvez, ha a vízben oldott SiO2-tartalom vulkáni tevékenység következtében megnő.

Építőipari és útépítő ásványi nyersanyagok keletkezése

  • A mészkő fő ásványa a kalcit (CaCO3). Mészkő keletkezhet tengeri és tavi környezetben, mészvázú élőlények váztöredékeinek falhalmozódásával, vagy vegyi kicsapódással. A tengeri eredetű mészkövek lehetnek tömött, finomkristályos mészkövek, melyek platformokon vagy nagyobb parttávolságban képződnek. Az ősmaradványokban gazdag, bioklasztos, laza mészkövek sekély, meleg tengeri viszonyok között rakódtak le. Az édesvízi mészkövek lyukacsos-porózus szerkezetűek, bennük gyakran felismerhetők azok a növényi struktúrák, amelyekre a mészanyag kicsapódott.
  • A kavics 2-20 mm mérettartományba eső szemcsékből álló üledék. Bármilyen kőzet fizikai mállásával és a törmelék szállításával létrejöhet. Ha azonban folyóvízi kavicsteraszok vagy mederüledékek összetevőit vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a kavicsok anyaga túlnyomórészt kvarc és kvarcit. Ennek oka az, hogy a kőzetalkotó ásványok közül a fizikai és kémiai hatásokkal szemben legellenállóbb a kvarc, tehát minden más kőzetalkotónál hosszabb szállítást és koptatást bír ki; hasonlóképpen a szinte kizárólag kvarcból álló kvarcit metamorf kőzet.
  • Andezit
  • Bazalt
  • Márvány
  • Homokkő
Szerző által felhasznált források: 

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu