Gallus gallus domesticus, vagyis a csirke mint tesztorganizmus

  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:624d9d5d18356d13147f844c8af17632' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<table style=\"width: 603px;\" border=\"1\" cellspacing=\"0\" cellpadding=\"0\">\n<tbody>\n<tr>\n<td colspan=\"2\" width=\"603\" valign=\"top\">\n<p><strong>Tesztorganizmus neve</strong></p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Latin név</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p><em>Gallus gallus domesticus</em></p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Magyar név</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Házityúk, más néven csirke</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Angol név</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Chicken</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td colspan=\"2\" width=\"603\" valign=\"top\">\n<p><strong>Rendszertani besorolás</strong><strong>&nbsp;</strong></p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; ország</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p><em>Animalia (</em>Állatok&nbsp;) [3]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; törzs</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p><em>Chordata (</em>Gerinchúrosok)<em>, </em>altörzs: <em>Vertebrata (</em>Gerincesek) [3]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; osztály</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p><em>Aves (</em>Madarak) [3]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; rend</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p><em>Galliformes (</em>Tyúkalakúak) [3]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; család</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p><em>Phasianidae (</em>Fácánfélék) alcsalád: <em>Phasianina (</em>Fácánformák<em>) </em>[3]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; nemzetség/nem</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p><em>Gallus </em>[3]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; faj</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p><em>Gallus gallus</em>, alfaj <em>Gallus gallus domesticus </em>[3]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td colspan=\"2\" width=\"603\" valign=\"top\">\n<p><strong>Tesztorganizmus jellemzői</strong><strong>&nbsp;</strong></p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Élőhely</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Háziasított; ma már az egész világon találhatóak csirkeólak. Vad ősei Délkelet-Ázsiában éltek, háziasítása is ezen a vidéken történt meg. [3]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Fontosabb külső jegyek</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Testét toll borítja, szárnyas, hátsó lábain jár. Különböző fajtái ismertek, ezek súlya 0,5 – 7 kg között változik. Tarajjal rendelkezik, a hímé (kakas) nagyobb a nőstényénél (tojó, tyúk). Csőrük alatt is található egy kisebb bőrlebeny. A kakasok feltűnő farktollakkal is rendelkeznek. [3]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Táplálkozás</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Mindenevő: magokat is apró rovarokat, gyűrűsférgeket, lárvákat fogyaszt.</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Szaporodás</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Váltivarú, tojással szaporodik. Az utódot csibének nevezzük.</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Egyéb fontosabb jellemzők</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>A háziasítás óta a fácánfélékre jellemző, amúgy is gyenge röpképessége tovább csökkent. Erősen területhűek, ha szabadon engedik őket, estére akkor is visszatérnek az ólba. Jellegzetes kotkodácsoló hangja messziről felismerhető.&nbsp;</p>\n<p><span style=\"font-family: \'Times New Roman\', serif; font-size: 16px;\">A kakas pedig időnként - általában csak reggel, de néha napközben is - a fajra jellemző éles hangjelzést ad ki, vagyis kukorékol. Az alfajon belül több fajtát is megkülönböztetünk, melyek méretük és tollazatuk színe szerint különíthetőek el. A leggyakoribb tollazat-színek a fekete, barna, vörös, homokszínű, ritkán zöldes; a tollazat sokszor nem egyszínű, hanem 2-3 nagy, eltérő színű foltot figyelhetünk meg a példányokon. Általában 5-7 évig élnek, ha nem vágják le őket.</span></p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td colspan=\"2\" width=\"603\" valign=\"top\">\n<p><strong>Szabványok és referenciák</strong></p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Szabványosított tesztmódszer?</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Az izolált csirkeszem-teszt (ICE)</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Szabvány típusa, száma</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>OECD {438} [5],</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Nem szabványos tesztmódszerek</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Nincs</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td colspan=\"2\" width=\"603\" valign=\"top\">\n<p><strong>Környezettoxikológiai alkalmazás</strong><strong>&nbsp;</strong></p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Tesztorganizmus fenntartása</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>A csirketartás étkezési célú, háztáji vagy ipari körülményei között. A csirkeszemeket a vágóhídról szállítják a laborba, de hát nincs szükség az állatok laboratóriumi nevelésére [1].</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Teszteléshez használt organizmus jellemzői</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Általában 7 hetes, 2,5-3 kg-os állatokat használnak, a teszthez optimális életkor és méret még nem került meghatározásra [1].</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Tesztorganizmus érzékenysége</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Egyes irritatív és látáskárosító anyagok tesztelésére szolgál (EPA: 1. kategória, EU: R41 kategória, ENSZ GHS: 1. kategória) [1].</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Tesztmódszer alkalmassága</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>A módszer korlátai: alkoholra hajlamos fals pozitív jelet adni, míg egyes szilárd és felületaktív anyagoknál fals negatív eredményt kaphatunk; ezeknél nyúlteszt végzése ajánlott. Bizonyos fajta szem-sérüléseket nem tudunk kimutatni ezzel a módszerrel, így a kapott kép nem lesz teljes körű. Nem ad információt a rendszer össztoxicitásáról sem [1].</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Tesztelés elve</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>A xenobiotikum áltál a csirke szemén okozott szaruhártya-megvastagodás, opacitás és fluoreszcein visszatartó képesség mérésén alapszik [4]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Tesztmódszer leírása</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Legalább 3 szemet kell használni a vizsgálathoz (3 párhuzamos mérés) és egyet negatív kontroll gyanánt. A csirkefejből eltávolított szemmel 2 órán belül el kell kezdeni a vizsgálatot, mielőtt az elfertőződne. Ha az induló opacitás értéke vagy a fluoreszceinnel való festettség értéke 0,5-nél nagyobb, az adott csirkeszem nem használható.<span style=\"mso-spacerun:yes\">&nbsp;</span></p>\n<p> <span style=\"font-size:12.0pt;font-family:&quot;Times New Roman&quot;,&quot;serif&quot;;mso-fareast-font-family: &quot;Times New Roman&quot;;mso-ansi-language:HU;mso-fareast-language:HU;mso-bidi-language: AR-SA\">A szemeket 32 °C-on 45-60 percig inkubáljuk, majd az induló szaruhártya-vastagságot, opacitást és fluoreszcein visszatartást kell feljegyezni a mérési eredmények korrekciója céljából. Ezt követően a szaruhártyára felviszünk 0,03 ml folyékony vagy 0,03 g porított szilárd mintát a vizsgálni kívánt toxikus anyagból. 10 másodperc várakozás után izotóniás sóoldattal lemossuk a mintát. 30 perc után lemérjük a fluoreszcein visszatartást, az opacitást, a szaruhártya megduzzadását és mikroszkópos megtekintés után jellemezzük a szemlencsén történt morfológiai változásokat. A fluoreszein kivételével a többi vizsgálatot 75, 120, 180 és 240 perc után ismét elvégezzük. Kiértékeléskor a szaruhártya-duzzadást százalékos értékként, az opacitást és fluoreszcein-visszatartást a szabvány táblázata alapján adott pontszámokból becsült kategóriaként (0-4, lásd [1] 6-8. oldal), a morfológiai változások szóbeli jellemzés révén adjuk meg. [1] [4]</span></p></td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Mérési végpontok</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Az opacitás, fluoreszcein visszatartás, morfológiai változások a szemlencsén (ez a három minőségi meghatározáshoz) és szaruhártya megduzzadása (mennyiségi meghatározáshoz) 30, 75, 120, 180, 240 perc után történő lemérése. A fluoreszcein visszatartást csak egyszer, 30 perc után mérik. [1]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Vizsgálati végpontok</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Szaruhártya duzzadás százalékban, opacitásra és fluoreszcein-visszatartásra kapott pontszámokból becsült kategóriák (0-4), a morfológiai változások szóbeli jellemzése. [1]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Méréshez szükséges műszerek</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Metszett lámpás mikroszkóp (slit-lamp microscope) optikai pachiméterrel a szaruhártya-duzzadáshoz, opacitás-mérő, összehasonlító fényképek a morfológiai elváltozások méréséhez. [1]</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Tesztek időigénye</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>5 óra</p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td colspan=\"2\" width=\"603\" valign=\"top\">\n<p><strong>Egyéb</strong><strong>&nbsp;</strong></p>\n</td>\n</tr>\n<tr>\n<td width=\"225\" valign=\"top\">\n<p>Megjegyzések</p>\n</td>\n<td width=\"378\" valign=\"top\">\n<p>Ez egy in vitro teszt, mely az in vivo nyúl-tesztek alternatívájaként szolgálhat anyagok egy szűk csoportjára és speciális körülmények közötti tesztelés esetén. &nbsp;[1]</p>\n</td>\n</tr>\n</tbody>\n</table>\n', created = 1558669089, expire = 1558755489, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:624d9d5d18356d13147f844c8af17632' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:c67b555a1c31d83f783a82978e4235fd' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"MsoNormal\">[1]&nbsp;<a href=\"http://www.oecd.org/chemicalsafety/testingofchemicals/41896968.pdf\">http://www.oecd.org/chemicalsafety/testingofchemicals/41896968.pdf</a></p>\n<p class=\"MsoNormal\">[2]&nbsp;<a href=\"http://iccvam.niehs.nih.gov/meetings/Implement-2011/Ocular-present/8-Allen.pdf\">http://iccvam.niehs.nih.gov/meetings/Implement-2011/Ocular-present/8-Allen.pdf</a></p>\n<p class=\"MsoNormal\">[3]&nbsp;<a href=\"http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zity%C3%BAk\">http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zity%C3%BAk</a></p>\n<p class=\"MsoNormal\">[4]&nbsp;<a href=\"http://www.xn--krinfo-wxa.hu/drupal/node/7085\">http://www.xn--krinfo-wxa.hu/drupal/node/7085</a></p>\n<p class=\"MsoNormal\">[5]<a href=\"http://www.oecd.org/env/chemicalsafetyandbiosafety/testingofchemicals/oecdguidelinesforthetestingofchemicals.htm\">http://www.oecd.org/env/chemicalsafetyandbiosafety/testingofchemicals/oecdguidelinesforthetestingofchemicals.htm</a></p>\n<p class=\"MsoNormal\">[6]&nbsp;<a href=\"http://www.astm.org/Standard/interests/environmental-toxicology-standards.html\">http://www.astm.org/Standard/interests/environmental-toxicology-standards.html</a></p>\n<p class=\"MsoNormal\">[7]&nbsp;<a href=\"http://www.epa.gov/ocspp/pubs/frs/home/draftguidelines.htm\">http://www.epa.gov/ocspp/pubs/frs/home/draftguidelines.htm</a></p>\n<p class=\"MsoNormal\">[8]&nbsp;<a href=\"http://www.iso.org/iso/home/store/catalogue_ics/catalogue_ics_browse.htm?ICS1=13\">http://www.iso.org/iso/home/store/catalogue_ics/catalogue_ics_browse.htm?ICS1=13</a></p>\n<p class=\"MsoNormal\">[9]<a href=\"https://www.mszt.hu/mszt/portal/user/anon/page/default.psml/js_panename/msztKereses;jsessionid=1A445E6EDB5E89CB74C712221CBFB767?tipus=S\">https://www.mszt.hu/mszt/portal/user/anon/page/default.psml/js_panename/msztKereses;jsessionid=1A445E6EDB5E89CB74C712221CBFB767?tipus=S</a></p>\n<p class=\"MsoNormal\">[10]&nbsp;<a href=\"http://www.din.de/cmd;jsessionid=5F8174C8732986CA1543C9652B9408DD.2?level=tpl-bereich&amp;menuid=47562&amp;cmsareaid=47562&amp;languageid=en\">http://www.din.de/cmd;jsessionid=5F8174C8732986CA1543C9652B9408DD.2?level=tpl-bereich&amp;menuid=47562&amp;cmsareaid=47562&amp;languageid=en</a></p>\n', created = 1558669089, expire = 1558755489, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:c67b555a1c31d83f783a82978e4235fd' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '1:52bab3bd07cc9eb2830c36f409f8b4e5' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p><a href=\"http://www.nfu.hu\"><img src=\"/drupal/sites/all/themes/enfo/images/hu_umft_kicsi1.png\" /></a></p>\n', created = 1558669089, expire = 1558755489, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '1:52bab3bd07cc9eb2830c36f409f8b4e5' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:9f993161d3d06b0a890015b9e994e92c' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p>©Krata Kft. 2009 | <a href=\"http://drupal.org/\" target=\"_blank\" title=\"drupal\">drupal.org</a> | <a href=\"/drupal/sitemap\" title=\"honlaptérkép\">Honlaptérkép</a></p>\n', created = 1558669090, expire = 1558755490, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:9f993161d3d06b0a890015b9e994e92c' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '4:057a29da9101874c74e346301afa81a0' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<object><embed height=\"100\" src=\"/drupal/sites/all/themes/enfo/flash/banner2.swf\"></embed></object>', created = 1558669090, expire = 1558755490, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '4:057a29da9101874c74e346301afa81a0' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
Kép forrása: 
http://www.alternativenergia.hu/video-hogyan-vagjunk-le-szakszeruen-csirket/40260
Leírás szerzője: 
Koczóh Levente András

Tesztorganizmus neve

Latin név

Gallus gallus domesticus

Magyar név

Házityúk, más néven csirke

Angol név

Chicken

Rendszertani besorolás 

-          ország

Animalia (Állatok ) [3]

-          törzs

Chordata (Gerinchúrosok), altörzs: Vertebrata (Gerincesek) [3]

-          osztály

Aves (Madarak) [3]

-          rend

Galliformes (Tyúkalakúak) [3]

-          család

Phasianidae (Fácánfélék) alcsalád: Phasianina (Fácánformák) [3]

-          nemzetség/nem

Gallus [3]

-          faj

Gallus gallus, alfaj Gallus gallus domesticus [3]

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

Háziasított; ma már az egész világon találhatóak csirkeólak. Vad ősei Délkelet-Ázsiában éltek, háziasítása is ezen a vidéken történt meg. [3]

Fontosabb külső jegyek

Testét toll borítja, szárnyas, hátsó lábain jár. Különböző fajtái ismertek, ezek súlya 0,5 – 7 kg között változik. Tarajjal rendelkezik, a hímé (kakas) nagyobb a nőstényénél (tojó, tyúk). Csőrük alatt is található egy kisebb bőrlebeny. A kakasok feltűnő farktollakkal is rendelkeznek. [3]

Táplálkozás

Mindenevő: magokat is apró rovarokat, gyűrűsférgeket, lárvákat fogyaszt.

Szaporodás

Váltivarú, tojással szaporodik. Az utódot csibének nevezzük.

Egyéb fontosabb jellemzők

A háziasítás óta a fácánfélékre jellemző, amúgy is gyenge röpképessége tovább csökkent. Erősen területhűek, ha szabadon engedik őket, estére akkor is visszatérnek az ólba. Jellegzetes kotkodácsoló hangja messziről felismerhető. 

A kakas pedig időnként - általában csak reggel, de néha napközben is - a fajra jellemző éles hangjelzést ad ki, vagyis kukorékol. Az alfajon belül több fajtát is megkülönböztetünk, melyek méretük és tollazatuk színe szerint különíthetőek el. A leggyakoribb tollazat-színek a fekete, barna, vörös, homokszínű, ritkán zöldes; a tollazat sokszor nem egyszínű, hanem 2-3 nagy, eltérő színű foltot figyelhetünk meg a példányokon. Általában 5-7 évig élnek, ha nem vágják le őket.

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

Az izolált csirkeszem-teszt (ICE)

Szabvány típusa, száma

OECD {438} [5],

Nem szabványos tesztmódszerek

Nincs

Környezettoxikológiai alkalmazás 

Tesztorganizmus fenntartása

A csirketartás étkezési célú, háztáji vagy ipari körülményei között. A csirkeszemeket a vágóhídról szállítják a laborba, de hát nincs szükség az állatok laboratóriumi nevelésére [1].

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Általában 7 hetes, 2,5-3 kg-os állatokat használnak, a teszthez optimális életkor és méret még nem került meghatározásra [1].

Tesztorganizmus érzékenysége

Egyes irritatív és látáskárosító anyagok tesztelésére szolgál (EPA: 1. kategória, EU: R41 kategória, ENSZ GHS: 1. kategória) [1].

Tesztmódszer alkalmassága

A módszer korlátai: alkoholra hajlamos fals pozitív jelet adni, míg egyes szilárd és felületaktív anyagoknál fals negatív eredményt kaphatunk; ezeknél nyúlteszt végzése ajánlott. Bizonyos fajta szem-sérüléseket nem tudunk kimutatni ezzel a módszerrel, így a kapott kép nem lesz teljes körű. Nem ad információt a rendszer össztoxicitásáról sem [1].

Tesztelés elve

A xenobiotikum áltál a csirke szemén okozott szaruhártya-megvastagodás, opacitás és fluoreszcein visszatartó képesség mérésén alapszik [4]

Tesztmódszer leírása

Legalább 3 szemet kell használni a vizsgálathoz (3 párhuzamos mérés) és egyet negatív kontroll gyanánt. A csirkefejből eltávolított szemmel 2 órán belül el kell kezdeni a vizsgálatot, mielőtt az elfertőződne. Ha az induló opacitás értéke vagy a fluoreszceinnel való festettség értéke 0,5-nél nagyobb, az adott csirkeszem nem használható. 

A szemeket 32 °C-on 45-60 percig inkubáljuk, majd az induló szaruhártya-vastagságot, opacitást és fluoreszcein visszatartást kell feljegyezni a mérési eredmények korrekciója céljából. Ezt követően a szaruhártyára felviszünk 0,03 ml folyékony vagy 0,03 g porított szilárd mintát a vizsgálni kívánt toxikus anyagból. 10 másodperc várakozás után izotóniás sóoldattal lemossuk a mintát. 30 perc után lemérjük a fluoreszcein visszatartást, az opacitást, a szaruhártya megduzzadását és mikroszkópos megtekintés után jellemezzük a szemlencsén történt morfológiai változásokat. A fluoreszein kivételével a többi vizsgálatot 75, 120, 180 és 240 perc után ismét elvégezzük. Kiértékeléskor a szaruhártya-duzzadást százalékos értékként, az opacitást és fluoreszcein-visszatartást a szabvány táblázata alapján adott pontszámokból becsült kategóriaként (0-4, lásd [1] 6-8. oldal), a morfológiai változások szóbeli jellemzés révén adjuk meg. [1] [4]

Mérési végpontok

Az opacitás, fluoreszcein visszatartás, morfológiai változások a szemlencsén (ez a három minőségi meghatározáshoz) és szaruhártya megduzzadása (mennyiségi meghatározáshoz) 30, 75, 120, 180, 240 perc után történő lemérése. A fluoreszcein visszatartást csak egyszer, 30 perc után mérik. [1]

Vizsgálati végpontok

Szaruhártya duzzadás százalékban, opacitásra és fluoreszcein-visszatartásra kapott pontszámokból becsült kategóriák (0-4), a morfológiai változások szóbeli jellemzése. [1]

Méréshez szükséges műszerek

Metszett lámpás mikroszkóp (slit-lamp microscope) optikai pachiméterrel a szaruhártya-duzzadáshoz, opacitás-mérő, összehasonlító fényképek a morfológiai elváltozások méréséhez. [1]

Tesztek időigénye

5 óra

Egyéb 

Megjegyzések

Ez egy in vitro teszt, mely az in vivo nyúl-tesztek alternatívájaként szolgálhat anyagok egy szűk csoportjára és speciális körülmények közötti tesztelés esetén.  [1]