Dermanyssus gallinae (madártetű atka)

Kép forrása: 
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Dermanyssus_gallinae_mite.jpg
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
Dermanyssus gallinae (madártetű atka)

Rendszerbe sorolása:

  • Törzs: Arthropoda
  • Osztály: Arachnida
  • Rend: Mesostigmata
  • Család: Dermanyssidae
  • Nemzetség: Dermanyssus

Az atkák rendjében vannak olyan fajok, amelyek melegvérű állatok vérét szívják. Ezek között nagyon közönséges a mintegy 1 mm nagyságú madártetű atka (Dermanyssus gallinae), nemcsak tyúkokon és galambokon, hanem a szobában tartott madarakon is megtalálható. Általában éjjel, a sötétben jönnek elő rejtekhelyükből és szívják az alvó madarak vérét, míg napközben különféle résekben, repedésekben találnak jó búvóhelyet. Nem ritkán az ember bőrére is rámásznak és csípésük nyomán viszkető kis daganat keletkezik.

Ez az élősködő a gombostűfejnél kisebb, szabad szemmel alig észrevehető. Csak akkor tűnik fel, ha nagy tömegben jelenik meg és egyedei a madarakból szívott vértől piros színűek.

A nőstények 30-35 petét raknak le életük folyamán. A petékből 2-3 nap múlva kelnek ki a 3 pár lábú lárvák. Ezek a lárvák vérszívás nélkül 1-2 nap után, vedléssel alakulnak át protonimfákká. Az első nimfák vérszívás után, vedléssel alakulnak deutonimfákká, és a deutonimfák vérszívás után váltivarú imágókká alakulnak. A kifejlett atkák táplálkozás nélkül több mint 11 hónapig életképesek maradnak.

A madártetűatka kártétele több tényezőből adódik össze. A közvetlen kártétel egyik oka a vér szívása után a test felületén jelentkező kiütésszerű pettyezettség a mellkasi és alsó combi tájékon. A folyamatos és rendszeres vérszívás állandó nyugtalanságot idéz elő a madaraknál.