Schistosoma haematobium (Vérmétely)

Kép forrása: 
http://www.drnatura.hu/parazitak.php
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
Schistosoma haematobium (Vérmétely)

Rendszerbe sorolása:

  • Törzs: Platyhelminthes
  • Osztály: Trematoda
  • Rend: Strigeidida
  • Alrend: Strigeata
  • Család: Schistosomatidae
  • Nemzetség: Schistosoma

A Schistosoma haematobium, Schistosoma japonicum, és a Schistosoma mansoni 3 fő embert fertőző faj, amelyek trematódák (mételyek). A mételyek vagy más néven szívóférgek (Trematoda), legtöbbjük kicsiny, lapított testű, levél-, lándzsa- vagy körte alakú. Jellemző szerveik a szívókák, melyek segítségével kapaszkodnak meg a gazdaállat testében.

A képen a vérmétely életciklusa látható:

A peték a széklettel vagy a vizelettel kerülnek ki (1). Optimális körülmények között a tojásokból miracídiák kelnek ki (2), amelyek úsznak és csigákba, mint köztes gazdaszervezetbe hatolnak (3). A csigában való állomások magukba foglalják két generáció sporociszta (4) és a cerkáriák termelését (5). Miután kikerülnek a csigákból, a fertőző cerkáriák elúsznak, áthatolnak az emberi gazdaszervezet bőrén vagy nyálkahártyáján (6), közben elhullajtják villás farkukat és így cisztoszomulákká alakulnak (7). A cisztoszomulák számos szöveten és állapoton keresztül vándorolnak át, míg végül elfoglalják a helyüket az erekben (8,9). A kifejlett férgek az emberben a bélfodrok vénáiban telepszenek le különböző helyeken, amely sajátságosnak szokott mutatkozni az egyes fajták esetében (10). Például, az S. japonicum elsősorban a felső bélfodrok vénáiban fordul elő a vékonybelet csapolva (A), míg a S. mansoni inkább a vastagbél környékén található meg (B). Mindazonáltal az előbbi és az utóbbi faj is el tudja foglalni mind a kettő helyet, mozogni is képesek a részek között, tehát nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy egy faj csak egy helyen fordulhat elő. Az S. haematobium legtöbbször a húgyhólyag ércsomópontjaiban fordul elő (C), de a végbél erezetében is megtalálható. A nőstények (7-20 mm, a hímek valamivel kisebbek) a szállító és a húgyhólyag körüli erezetben helyezik el petéiket. A peték fokozatosan a belek lumenjébe (S. mansoni és S. japonicum) és a húgyhólyagba (S. haematobium) kerülnek, majd a széklettel és a vizelettel távoznak (1).

A S. mansoni és a S. japonicum vérmételybetegségei közé tartoznak: Katayama láz, hepatikus periszinuszodiális tojás-sarjdaganat, Symmer-féle periportális fibrózis, magas portális vérnyomás és a tojások miatt esetenkénti éreldugulás az agyban vagy a gerincvelőben. A S. haematobium patológiája: vérvizelés, hegesedés, meszesedés, pikkelysejtes sejtkarcinóma. és szintén esetenkénti éreldugulás az agyban vagy a gerincvelőben.
Az ember vízzel való érintkezése szükséges tehát a vérmétely-fertőzés kialakulásához.