Gömbvillám

Kép forrása: 
http://www.idokep.hu/hirek/gombvillamot-fotoztak-ball-lightning
Leírás szerzője: 
GK
Ball lightning

Már az ókorban is említik ezt a ritka jelenséget, mint a viharok kísérőjét. Keletkezése és mibenléte még mindig rejtély a tudomány számára, habár már 1évszázadok óta próbálják megfejteni.

A több ezer beszámoló alapján a gömbvillám fehér vagy sárgás fényű, nem fényesebb egy 100 wattos izzónál, kiterjedése egy golflabda és egy strandlabda mérete között változik. A szemtanúk elmondása szerint átlagosan 15 másodpercig látható, és robbanásszerűen vagy fény- és hangjelenség nélkül tűnik el. A gömbvillám úszik a föld közelében, mozgásirányát látszólag nem befolyásolja a szél. Megfigyelték, hogy a földnek ütközve visszapattan, elektromos tér hatására pedig eltérül (1)

A képen látható gömbvillámot 2011. januárjában fényképezték Budapest határában. Az "Időkép" szakértői valódinak gondolják. Ha valódi, akkor ez egy nagyon jó minőségű kép egy gömbvillámról, ami ritkaság (2)

Állítólag nappal, világosban nem is nagyon látszik a gömbvillám, inkább csak a levegő remegése észlelhető a az áttetsző gömbvillám körül. A kísérőhangok viszont félelmetesek és erősek lehetnek.

2001-ben Büssün 100 tehenet terített a földre egy hatalmas dörgések közepette megjelenő gömbvillám. A 100-ból 17 nem kelt fel többé, halálos áramütés érte őket (3). A tehenek pusztulását egy másik képen mutatjuk be.

A gömbvillám jellegzetességei (4):

  • Általában nagyméretű normális (a felhőtől a földre érkező) villámokkal együtt jelennek meg
  • Gömb- vagy körte-alakúak, elmosódott széllel
  • Mérete 1–100 cm, leggyakrabban10–20 cm
  • Fényének intenzitása egy kerti lámpáéhoz hasonló mértékű. Előfordul, hogy nem világít, főként napközben.
  • A megfigyelők különböző fényerőt és színeket tapasztaltak, piros, narancs, sárga, fehér a leggyakoribb.
  • Élettartama 1 másodperctől néhány percig változhat. Ezalatt színe és élessége állandó.
  • Lassabban vagy gyorsabban mozognak, többnyire vízszintes irányban. Sebességük néhány méter másodpercenként. Előfordul függőlegesen vagy ferdén mozgó gömbvillám is.
  • A megfigyelők gyakran említik, hogy forgó mozgást végez.
  • A gömb eltűnésekor gyakori a hőfelszabadulás.
  • Mintha vonzódnának a fémtárgyakhoz, kerítésekhez, villanyvezetékekhez. Van aki úgy érzi, hogy őt követi.
  • Előfordul, hogy épületeken halad keresztül, zárt ajtókon és ablakokon keresztül.
  • Előfordult, hogy repülőgépen jelent meg majd károkozás nélkül távozott.
  • Az eltűnése rendkívül gyors, történhet hangtalanul vagy robbanásszerű hang kíséretében.
  • Szagok is kísérhetik megjelenését, pl. ózon, égett kén vagy nitrogénoxidok szaga.

Többfajta kísérletben sikerült gömbvillám-szerű jelenséget kiváltani és ennek megfelelően elméleteket alkotni a gömbvillám mibenlétéről és keletkezéséről:

  • Nikola Tesla (1856−1943) a zseniális szerb feltaláló képes volt gömbvillámok előállítására: ezek 3,8 cm átmérőjűek voltak. Tesla kuriózumként mutogatta komoly kutatásai melléktermékeként.
  • A Gömbvillám Nemzetközi Bizottság rendszeres konferenciákat tart a gömbvillámról, ahol azt "nem szokványos plazma-féleségek"-ként emlegetik.
  • A Max Planck Intézetben a gömbvillám-szerű plazma szokványos előállítási módja: egy nagyfeszültségű kondenzátort kisütnek egy vödör vízben: ilyenkor a vödör felett egy fényes, körtealakú plazma-folt fényeskedik néhány percig
  • A szilikát-lapocskákkal végzett kísérlet során a szilikát-lapot nagy erősségű áramütésnek teszik ki: ekkor a szilikát  elpárolog, a gőze oxidálódik és kis fényes gömbök keletkeznek, melyek a felületen lassan mozognak. Ebből arra jutottak, hogy a gömbvillám tulajdonképpen oxidált szilícium-gőz. 
  • A félvezetőiparban hasonló jelenséget tapasztaltak, amikor nagytisztaságú szilíciumot próbáltak előállítani szilíciumdioxid és szén keverékének lepárlásával. A gömbvillám-szerű plazma létrejöttéhez bizonyos szilíciumdioxid−szén arányra van szükség.
    Különféle talajokat elemezve kimutatható, hogy a talajok szilíciumdioxid-szén aránya  éppen a megadott tartományba eshet. Ilyenkor egy villámcsapás hatására kialakuló áram és magas hőmérséklet magyarázhatja a folyamat természetben való lejátszódását.
  • A mikrohullámú sütőben is előállíthatunk plazmagömböcskéket, persze elővigyázatossági szabályok betartásával. A mikrohullámú sütőbe egy égő vagy éppen kialudt gyufaszálat vagy más megégett apró tárgyat teszünk. A mikrohullámok hatására a tárgy leégett része ismét fellángol, egy nagy tűzgolyóvá válik, miközben kis plazma-gömböket ereget ki magából, melyek felúsznak a mikrosütő tetejére. Ha nem akarjuk tönkretenni a mikrosütőt, akkor a gyufaszálat fedjük be egy szájával lefele fordított pohárral, ekkor mind a tűzgolyó, mind a plazma-gömbök a poháron belül maradnak.  A mikrohullámú sütő plazmagömböcskéinek vizsgálatakor kiderült, hogy azok 25 nm-es nanorészecskékből állnak.