Szabadonélő fonálférgek (Nematoda)

Kép forrása: 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fon%C3%A1lf%C3%A9rgek
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
nematoda

A fonálférgek vagy Nematodák kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) csopotjába tartozó állattörzset alkotják. 

Alapvetően két nagy csoportba sorolhatóak: paraziták (élősködők) és szabadonélők.

A szabadonélő fonálférgek, apró, alig néhány mm hosszúságú állatok, melyek édes- és sósvízben, iszapban, talajban, moha közt, rothadó anyagokban olykor nagy tömegekben élnek. A változatos Rhabditis, Diplogaster, Rhabdolaimus Syphonolaimus és számtalan más nemzetségbe tartozó fajok testén, különösen annak elülső végén nagy számban sörteszerű képletek találhatóak, amelyek érzékszerveknek minősíthetők. Gyakran látható a feji végen, a száj körül kialakuló szemölcsök, a szájban fogszerű képződmények, melyek a táplálékszerzés és feldolgozás céljára szolgálnak.

A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak.

Bőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlő csak a fonálférgekre jellemzően kizárólag hosszanti lefutású izmokból áll. Ezért a fonálférgek nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek. MOZGÁSUKAT MEGFIGYELHETI A KÉPRE KATTINTVA!

Régóta ismert érdekes állatka az idetartozó ecetféreg (Anguillula aceti Ehrbg.), mely a bor- s a sörecetben, csirizben tömegesen található meg. Ez a féreg élesztőgombákkal, nitrogéntartalmú anyagokkal táplálkozik.

Vannak önkéntes, fakultatív élősködő fajok, mint például a Rhabditis pellio, amely szabadon, rothadó anyagokban él, de alkalomadtán valamely állatba jutva, annak egyes szerveiben is megél.

 

Szerző által felhasznált források: 

Brehm: Az állatok világa