Nyest (Martes foina)

Kép forrása: 
Orcsik Dorottya
Leírás szerzője: 
Orcsik Dorottya
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.wekerletelep.hu/files/nyest_0.jpg&

A nyest (Martes foina) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Eurázsiai kisragadozó. Eltejedési területe Spanyolországtól Közép- és Dél-Európán át, Közép-Ázsiáig, Mongóliáig és a Himalájavidékéig tart. Európában a Földközi-tengeri szigetek java részéről hiányzik.

Testhossza 40–54 cm, farokhossza 22–30 cm, testtömege 1,12,3 kg. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak. Szőrzete barnás színű. Jellegzetessége a nagy fehér mellfolt, mely egyben a legfőbb megkülönböztető jegye a nyuszttól, melynek mellfoltja narancssárgás színű. Orra világos színű, talppárnái szőrtelenek.

A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. A magashegységekben is megtalálható, a nyári hónapokban akár 4000 méter magasságig is felhúzódik. Gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. A nyest mindenevő ragadozó.  Halastavak környékét övező erdőkben végzett hazai vizsgálatok szerint tavasszal az énekesmadarak, nyáron és ősszel a rovarok és a gyümölcsök, télen pedig a kisemlősök szerepelnek meghatározó arányban az étlapján. De minden egyebet elfogyaszt, amihez hozzáfér: dögöt, partra vetődött halat, hüllőt, kétéltűt. A nyestek szokása, hogy készleteket halmoznak fel, de nem mindig élik fel azokat. Gyakran lop tojásokat, és felhalmozza a fészkében vagy más rejtekhelyen. Előfordul, hogy tucatjával hordja a napos baromfit a padlásra, majd lenyakazva otthagyja őket, és csak akkor fogyaszt belőlük mikor a friss táplálék fogytán van.

Magányosan él, csak a nyár közepén esedékes párzási időszakban tartanak együtt. A hímek területe annak adottságaitól függően 12-211 hektár közötti méretű, nyáron a legnagyobb. A hímek territóriuma több nőstényével is átfedő. Bár éjszakai állat, a párzási időszakban nappal is láthatók. Mivel a megtermékenyült peték késleltetetten ágyazódnak be az anyaméhbe, az ellés nem következik be a következő tavasz előtt. A vemhesség teljes ideje 230-275 nap, míg a valódi terhesség mindössze egy hónap. Az alom általában 3-4 vak, szőrtelen kölyökből áll, de esetenként 8 is előfordulhat. A kölykök két hónapos korukban már elkezdenek vadászni tanulni, majd 15-27 hónapos korukban válnak ivaréretté. A természetes körülmények között 3 év a várható átlagos élettartamuk, vadon maximum 10 évig élnek, fogságban 18 év a csúcs.

Egyre több kárt okoznak a városiasodott nyestek. Az eddig alig ismert emlősök rohamosan urbanizálódnak. Beköltöznek a kukába, a pablásra és az autók motorházába, ahol annak rendje és módja szerint szétrágják a huzalokat.

A nyestnek haszna is van, természetes ellensége például a sok bosszúságot és kárt okozó galambnak és más
gerinceseknek is.

Minden ragadozó a természetes egyensúly fenntartásának alapvető tényezőjeként fontos szerepet játszik a

kiegyensúlyozott ökoszisztémákban, ezért nem lenne szerencsés őket tömegesen vagy megelőzés céljából

irtani, mint a gazdaságilag jelentős állatok potenciális kártevőit. Az állományuk szabályozása csak

abban az esetben indokolt,ha nagyobb járványok, pl. a veszettség terjesztésében van szerepük. Mindenekelőtt a

kisebb nyestféle ragadozók szorulnak védelemre, amelyek szabályozzák a kártékony rágcsálókat, elsősorban a

mezei pockokat. 

A középkori Horvátország egyes területein a nyestbőr volt az adózás fizetőeszköze. Ezért fut Szlavónia címerében a középkor óta nyest, és ennek okán lett 1993-ban a független Horvátország hivatalos fizetőeszköze a kuna, vagyis 'nyest'.

Nem veszélyeztetett. Magyarországon nem védett.

Szeptember 1. és február 15. között vadászható.