Fürj (Coturnix coturnix)

Kép forrása: 
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Ave_GDFL42.jpg&filetimestamp=20051003191135
Leírás szerzője: 
Kiss-Dala Viktória
Fürj (Coturnix coturnix)

Rendszertani besorolás:

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)

Család: Fácánfélék (Phasianidae)

Előfordulás: Európában és Ázsiában költ. Az eurázsiai kontinensen költő alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában és száheli zónában, az ázsiai madarak Indiában töltik.

Afrika Szaharától délre található területein (elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában), valamint Madagaszkár szigetén állandóan egy helyben élő, nem vonuló populációk élnek.

Magyarországon elterjedt fészkelő, állománya erősödik, a Földközi-tenger partján telel, elsősorban az Ibériai félszigeten, és Észak-nyugat Afrikában.

Élőhely: A természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, ahol főleg gabona- ás lóheremezőkön, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő réteken honos.

Morfológia, felépítés: Melegvérű, homoioterm, testhőmérsékletüket belső anyagcsere-folyamatok révén állandó szinten tartják rendszerint jóval a környezet hőmérséklete felett. Az anyagcsere-végtermékek a kloáka nevű nyíláson ürül, amely a nemi szervek kivezető nyílása egyben.

16-18 centiméter, a szárnyfesztávolság 32-35 centiméter, testtömege 75-135 gramm. A hím kicsit kisebb, mint a tojó. Nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal,fekete pettyekkel, háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal, alsó teste fehéres-sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. Nyaranta kora hajnalban hallatja jellegzetes "pity-palaty" hangját, melyről a népies pitypalaty-madár nevét is kapta. Felröppenésekor halk krak-krak hangot is hallat.

Táplálkozás: Rovarok, magvak, bogyók és zsenge hajtások. Aratáskor a kipergett gabonamagvakat is összeszedi. Fő tápláléka évi átlagban 86,3% növényi és 13,7% állati eredetű.

Szaporodás: Talajba kapart mélyedésbe készíti fészkét, melyet jól elrejt a növényzet közé. Fészekalja 9-13 tojásból áll, melyen 16-17 napig kotlik. Az egyedül kotló tojó nagyon eltökélten ül a tojásokon, csak legvégső esetben menekül el zavarás esetén. A hím a legtöbbször a kotlás során a fészek közelében tartózkodik és őrködik.A fiókák fészekhagyók és kikelésük után azonnal elhagyják a fészket. A fiatal fürjek életük tizenegyedik napján már rövid repüléseket hajtanak végre és 20 napos korukra teljesen röpképesek és három-négy hónapos korukban már ivarérettek. Évente kétszer-háromszor költ.

Védettség: Nem veszélyeztetett, Magyarországon védett faj, eszmei értéke 50000 Ft. A fürj földre helyezett fészke miatt érzékenyen reagál a mezőgazdaságban használt vegyszerekre.