Rózsás meténg vagy Madagaszkári rózsameténg (Catharanthus roseus)

Kép forrása: 
http://www.nybg.org/bsci/belize/Catharanthus_roseus_1.jpg
Leírás szerzője: 
Tolner Mária
http://www.nybg.org/bsci/belize/Catharanthus_roseus_1.jpg

Catharanthus roseus

A rózsás meténg vagy rózsameténg  a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj. Linné még a meténg nemzetségbe sorolta, a modern rendszerleírások szerint azonban annak testvércsoportjába, a Catharanthus-ba tartozik. Madagaszkáron őshonos, a világ más részein széles körben termesztik, sok szubtrópusi és trópusi területen meg is honosodott.

Örökzöld félcserje vagy lágy szárú növény, legfeljebb 1 méter magasra nő meg. A fényes zöld, szőrtelen levelek rövid, 1-1,8 cm-es levélnyélen, párosával átellenesen erednek. Alakjuk a tojásdadtól a hosszúkás, téglalap alakúig terjed, hosszuk 2,5–9 cm, szélességük 1-3,5 cm. A levelek középső ere világosabb zöld. A virágok színe a fehértől a sötétrózsaszínig terjed, közepük sötétebb vörös. Az alapjuknál 2,5–3 cm hosszúságú pártacsővé összeforrt szirmok 2–5 cm-es, ötszirmű pártát alkotnak. A termés 2–4 cm hosszú, 3 mm széles tüszőtermés.

Felhasznált részek, drogok: a virágos hajtás (Vincae rosae herba).

Ez ideig közel 100 féle alkaloidot izoláltak a levelekből és a virágos hajtásból, melyek közül a legfontosabbak a vinkrisztin és a vinblasztin.

A rózsás meténget régóta termesztik gyógy- és dísznövényként. A hagyományos kínai orvoslásban kivonatát számos betegség, köztük a cukorbetegség, a malária és a Hodgkin-kór gyógyítására használják.

Tumor képződést gátló hatása van.

A vinkrisztinből előállított gyógyszereket a gyermek leukémia (fehérvérsejt-képző rendszer kóros burjánzása), a vinblasztinból előállítottakat pedig a Hodgkin-kór (a nyirokcsomók és a lép megnagyobbodásával járó, vérszegénységhez vezető limfoid-szövet burjánzás) kezelésében alkalmazzák.

Fogyasztása veszélyes is lehet, hallucinogén. Használata háziszerként semmilyen formában nem ajánlott.

A C. roseus-t a növénykórtanban a fitoplazma-fertőzés kutatásában gazdanövényként használják. Ennek az az oka, hogy a fitoplazmák többségével könnyű megfertőzni, és könnyen felismerhető tüneteket produkál, mint a fillódia (a virág elzöldülése, ellevelesedése) vagy a jelentősen redukált levélméret.