Nyárfa, fekete (Populus nigra)

Kép forrása: 
http://www.edenkert.hu/diszkert/diszfak-es-cserjek/szurke-nyar-nyarfak/3925/
Leírás szerzője: 
Tolner Mária
http://www.edenkert.hu/diszkert/diszfak-es-cserjek/szurke-nyar-nyarfak/3925/

Populus nigra

A fekete nyár  a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a Malpighiales rendjéhez, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjához tartozó faj. A német erdészek 2006-ban az év fájává választották.

Három alfaja ismeretes, bár egyes botanikusok megkülönböztetnek egy negyediket is:

* Populus nigra subsp. nigra.

* Populus nigra subsp. betulifolia

* Populus nigra subsp. caudina ha a var. afghanica-t nem tekintjük különállónak.

A betulifolia alfaj Nagy-Britannia és Írország legritkább fái közé tartozik, mindössze 7000 fa ismeretes, amiből csak mintegy 600 példány nőivarú.

A fekete nyár eredetileg csupán Közép- és Dél-Európa nagy folyói mentén honos, de sokfelé ültetik, parkfának is beválik.

A 20–30, ritkán 40 méter magasra növő, tekintélyes méretű, szélesen felálló koronájú lombhullató fa. Különösen idős korában többtörzsűvé válik, és igen szabálytalan benyomást kelthet. 1,5 méter átmérőjűre vastagodó törzse általában meglehetősen egyenetlen és csavarodott, többnyire kissé görbe, és már a föld felett kis magasságban néhány igen erős, masszív, ívben vagy meredeken ferdén felálló oldalág nő belőle. Kérge idősebb korában feketésszürke, mélyen berepedezik. A tompa ékvállú, rombusz alakú levelek nyele a rövid hajtásokon körülbelül 5-9 centiméter hosszú. A mindkét oldalukon zöld levelek aprón fűrészes-fogasak, a csúcsuk kihegyezett, a hosszú hajtásokon majdnem levágott vállból háromszögűek.

Köptető, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású. Teája nyálkaoldó és vizelethajtó hatású. Régebben igen népszerű háziszer volt a pipom-pápom kenőcs, amelyet úgy készítettek, hogy a rügy balzsamanyagát zsírban vagy faggyúban kiolvasztották, és hajra, ajakra, égésre, fagyásra, aranyeres daganatokra stb. használták.