Kígyószisz (Echium vulgare)

Kép forrása: 
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Natternkopf_oe.jpg&filetimes
Leírás szerzője: 
Tolner Mária
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Natternkopf_oe.jpg&filetimes

Echium vulgare

 Népies nevei: Alcubisi füve, kisökörnyelv, pirosító gyökér, terjőke, stb.

A kígyószisz (Echium) nemzetség az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik. Leveleik keskeny lándzsásak, ülők. Virágaik kissé kétoldali részarányos szimmetriájúak. Összetett virágzatuk rövid kunkorvirágzatok alkotta füzér. A párta torkában nincsenek pikkelyek (az érdeslevelűek között ez gyakori), a porzók a pártából hosszan kinyúlnak, felfelé íveltek, nem egyforma hosszúak. A termés négy részterméskéből áll. Kétévesek vagy évelők. Magyarországon 3 fajuk honos, közülük egy védett.

Termetes, akár méternél is magasabbra nőhet. Szárát vörösesbarna szemölcsök és durva tapintású szőrök borítják. Levelei keskeny-lándzsásak, szintén szőrökkel borítottak. A durva szőrök miatt az egész növény szúrós tapintású, mintha nem is szőrös, hanem tövises lenne. Kék színű, rózsaszín porzójú virágai dús végálló álfürtben nyílnak. Termése négy makkocskából áll. Útszélek, gyomtársulások feltűnő szépségű virága június és szeptember között. A virágokat közelebbről megnézve olyan, mintha egy-egy kígyó öltené ránk nyelvér, nevét is innen kapta.

A drogot (Echii herba) a növény virágos hajtásainak felső kb. 30 cm-es részét gyűjtik.

A növény hatóanyagai: alkaloidát, cseranyagot, alantoint, keserűanyagot, baktericid vegyületet tartalmaz.

Főzetét a népgyógyászatban hasmenés és bélhurut kezelésére használják. Teakeverékekben is szerepel.

Szerző által felhasznált források: 

http://www.drflora.hu/?p=2397

 http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADgy%C3%B3szisz

http://novenyhatarozo.info/noveny/terjokekigyoszisz.html