Atkák (Acari)

Kép forrása: 
Szabó Árpád (BCE-KERTK)
Leírás szerzője: 
Petricska Natália
Atka mikroszkópos képe

Rendszertani besorolás

Törzs: Arthropoda (Ízeltlábúak)

Altörzs: Chelicerata (Csáprágós ízeltlábúak altörzse)

Osztály: Arachnida (Pókszabásúak osztálya)

Alosztály: Acari (Atkák alosztálya)

Általános tudnivalók

Az atkák a környezet élő- és holt szervesanyag készletének legváltozatosabb hasznosítói. Igen apró, 0,1−2 mm testhosszúságú állatok, életmódjuk változatos, forma- és fajgazdagságban kirívó csoport. Testük az ősi csáprágós testfelépítéshez képest leegyszerűsödött: szelvényezetlen, fejtoruk a potrohukkal teljesen egybeolvadt. Szájszervük szúró – szívó, idegrendszerük erősen központosított. Egy vagy két pár pontszemük van, esetleg a szemek hiányoznak, továbbá egyes csoportokban a lábak száma is redukálódott. Váltivarúak, az ivari kétalakúság erőteljes lehet. Átalakulással fejlődnek.

Az atkák a talajban élnek tömegesen, azonban számtalan fajuk a legváltozatosabb helyeken található meg: szerves törmelékekben, a földön mohák (Orbatida) és kövek között, fák kérge alatt, száraz és nedves helyeken, vízben (Hydrachnidae), levegőben egyaránt. Ott tanyáznak a növényeken (kóros daganatokat, gubacsokat okozva pl: gubacsatkák (Eriophyidae), készletatkák (Tyroglyphidae), tetűatkák (Tarsonemidae), raktári atkák (Acaridae)), emlősök, madarak fészkeiben (Pyroglyphidae), emberi lakásokban (poratkák- Tydeidae). Az atkák többsége lebomló szerves anyagokkal táplálkozik, más fajok ragadozók (ragadozóatkák- Phytoseiidae), növényi- (Tetranychidae), vagy állati paraziták (Trombidiidae).

Még több képet és leírást talál az atkákról, ha ide kattint!!

Ragadozó atkák Phytoseiidae

Az atkák számos családjából a leggyakoribbak a földben élő fajai, mint pl. a páncélos atkák (Oribatida) és a ragadozó atkák (közülük találunk növényeken élő fajokat is). Számuk 1 m2 területű földben több ezer is lehet. A páncélos atkák talajbiológiai jelentősége igen nagy, kiemelkedő szerepük van a talaj „formálásában” és a lebontásban.

A ragadozó atkák a kártevő atkák legnagyobb ellenségei, így tudatosan alkalmazzák őket üvegházakban, szobanövényeknél, szőlő- és gyümölcsültetvények biológiai növényvédelemének nélkülözhetetlen részei, fontos segítői. Megakadályozzák a káros atkák elszaporodását, csökkentve így a kártékony atkafajták által okozott károkat.

Hazánkban leggyakrabban előforduló ragadozó atkák:
- Euseius finlandicus
- Amblyseius andersoni
- Typhlodromus pyri
- Phytoseiulus persimilis

Hypoaspis aculeifer (Entomite) kiszórva a palántázás után (50 egyed/m2) gyéríti a közegből kikelő tripsz lárvákat, ugyanakkor a Lealapidae családjába tartozó atkafaj, a Hypoaspis (Geolaelaps) aculeifer a tesztalanya annak a reprodukciós tesztnek (OECD 226), mely vegyi anyagok különböző koncentrációinak hatását vizsgálja a talajban élő atkafajok növekedési rátájának megfigyelésén keresztül.

Szerző által felhasznált források: 

- Brehm: Az állatok világa ( http://mek.niif.hu/03400/03408/html/index.html )

- Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. 1998. A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. Budapest.    Mezőgazda Kiadó.

- Mátyás Csaba (szerk.) 2005. Erdészeti ökológia. Soproni Egyetem.

- Növényvédelmi állattan. Gyakorlati jegyzet. 2007. Budapesti Corvinus Egyetem - KERTK. Budapest.

- Szabó Á. Kertészeti Akarológia. Egyetemi jegyzet. Budapesti Corvinus Egyetem - KERTK.

- http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&catid=112%3Abionovenyektermesztese&id=187%3Aragadozo-atkak1&Itemid=43&lang=hu