Földigiliszta (Lumbricus terrestris) - közönséges földigiliszta

Kép forrása: 
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Lumbricus_terrestris.JPG- Foto: w:de:User:Michael Linnenbach
Leírás szerzője: 
Cserdi Péter
A közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris)

A földigiliszta a gyűrűsférgek (Annelida) törzsébe, a nyeregképzők (Clitellata) osztályába, a Haplotaxida rendbe, a Földigiliszta-félékhez (Lumbricidae) tartozó faj. Világszerte lehet gilisztával találkozni, ahol a talaj minősége és az éghajlat megfelelő számára.

Testfelépítés: 
Rózsaszínű szelvényekből épül fel, amik a test melső negyedében egy övet képeznek. Ezen a párzás alkalmával egymáshoz simuló egyedek összeragasztására szolgáló folyadékot kiválasztó mirigyek vannak.

Szaporodás: 
A giliszta hímnős, két pár heréje a 10. és 11. szelvényben fekszik, míg petefészke a 13., női ivarnyílása pedig a 14. szelvényben található. Petéit kokonokba rakja le, a fiatal embriók a petékkel kiürített fehérjéből táplálkoznak és csak kis fokú átalakuláson mennek át.

Szerepe a talajban:
A földigiliszta a talajban lévő szerves anyagokkal táplálkozik, amelyet az útjába eső talajjal együtt nyel el. A bélcsatornájában a szerves és szervetlen anyagok bekeverednek. Miután a bélcsatornából a tápanyagok felszívódnak, a lenyelt talajt ürülékként a föld felszínére üríti. A földigilisztának jelentős szerepe van a talaj termékenysége szempontjából, mivel járataival lazítja a talajt, ami könnyíti a víz és a levegő behatolását a gyökerekhez, valamint a gyökerek eljutását a vízben gazdagabb, mélyebb rétegekbe. Ezen kívül a mélyebb rétegekből a talajt a felszínre hozza, szerves anyag tartalmát növelve megnemesíti azt. Az ürülékben ötször annyi nitrát, kétszer annyi vízben oldható foszfor, tizenegyszer annyi oldható kálium, kétszer annyi magnézium és nyomelem található, mint a környező talajban. Ezek az elemek feltétlenül szükségesek a növények normális fejlődéséhez. Érdekes módon, a földigiliszta csak azokat az anyagokat és mikroorganizmusokat nem használja el, amelyekre a növényeknek szükségük van. Ha a talajban nincs elég korhadó növényi anyag, a földigiliszták friss növényi részeket húznak be járataikba, amelyek ott elkorhadnak és táplálékul szolgálnak.

Érdekesség:
Tudományos kutatások kimutatták, hogy egy földigiliszta bélcsatornáján évente 0,15 liter talaj halad keresztül, ami azt jelenti, hogy képesek évente a testtömegük 30 szorosának megfelelő ürüléket (szerves trágyát) lerakni a talajba. A 74 db/m2 egyedsűrűséget alapul véve ez kb. 135 g élőtömeget jelent, ami egy hektárra átszámítva 1,35 tonna biomassza. Ennek a mennyiségnek az éves produktuma 40,5 t/ha ellenálló, tápanyagban gazdag gilisztahumusz. Ugyanez a mennyiség 21 db/m2-es egyedsűrűségnél 11,5 t/ha ürülék.

Szerző által felhasznált források: 

Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford. Mester K. (2000) ISBN 963-86092-0-6

Pallas Nagylexikon

http://www.kislexikon.hu/foldi_giliszta.html

Szabó Gábor: A földigiliszta alapján édenkert.hu- http://www.edenkert.hu/vilagos-zold/allatok-a-kertben/a-foldigiliszta-biomassza-talaj/2901/