Áfonya, fekete (Vaccinium myrtillus)

Kép forrása: 
http://gyogynovenyek.honlapepito.hu/?modul=oldal&tartalom=1127693
Leírás szerzője: 
Tolner Mária
fekete áfonya

Vaccinium myrtillus

Népies neve: kukojsza

A fekete áfonya a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó, a nyirkos, savanyú talajú erdőket kedvelő 20-40cm magas cserje. Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, középhegységekben él. Alacsonyan növő cserjeféleség, a hangafélék családjába tartozó. Magyarországon a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, illetve a Bakony térségében a lejtős hegyek oldalán, valamint Győr-Sopron megye erdeiben, erdőszélein tömegesen előforduló növény. Levelei vékonyak 2-3 cm hosszúak, hegyes végűek, oldalai aprón fűrészesek.

A fekete áfonya kedvenc tápláléka a vadon élő állatoknak, medvéknek, fajdoknak.

A növény gyenge, leveles hajtásait, és érett termését gyűjtik. Bogyótermései mélykék színűek, hamvasak, ízük kellemes. A cserje május-júniusban virágzik, termése augusztusban érik.

A levél (Myrtilli folium) cseranyagokat, flavonoidokat, iridoidokat, króm és mangán vegyületeket tartalmaz.

A termés (Myrtilli fructus) katechin típusú cseranyagot, gyümölcssavakat, invert cukrot, antociánglikozidát, tartalmaz.

A levélből készült tea jó szél- és vizelethajtó, megszünteti a bélrendszer hurutos megbetegedéseit. Segít vese- és hólyagbántalmak esetén is. A levélből előállított szereket külsőleg összehúzó szerként alkalmazzák. Belsőleg történő használatra időskori cukorbetegség esetén alkalmazható szakorvosi felügyelet mellett.

A termésből szintén készítenek teát gyomor- és bélhurut, hasmenés kezelésére, de közkedvelt és ízletes a belőle előállított lekvár, szörp és bor is. Az áfonyabor erősítő hatású.

A vadon élő áfonya termésének tápértéke nagyobb a kiskertekben termesztettekénél.

Retinaproblémák, látászavarok esetén is felhasználást nyer.

Terméséből "gyógypálinkát" is főznek, melyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Baktériumölő hatással is rendelkezik.