Üledékes kőzetek kialakulása

Üledékes kőzetek kialakulása

Szerző: 
Vaszita Emese

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Kőzettípusok egymásba alakulása
Kőzettípusok egymásba alakulása
Kőzettípusok egymásba alakulá...
Mállás a beszivárgó víz megfagyásának hatására
Mállás a beszivárgó víz...
Törmelék és mállási termék szállítása
Törmelék és mállási termék sz...
A szállított anyag lerakodása a folyótorkolatban
A szállított anyag lerakodása...
Kőzettéválás eredményeként létrejött homokkő
Kőzettéválás eredményeként lé...
Üledék és üledékes kőzet
Üledék és üledékes kőzet
Üledék és üledékes kőzet

Üledékes kőzetek bármely más kőzettípusból keletkezhetnek, alapvetően a külső erők hatására. Az üledékes kőzetek keletkezésének négy fő szakaszát lehet megkülönböztetni:

- A kőzetek mállása

- A törmelék és mállási termékek szállítása

- Az anyag lerakódása

- Kőzetté válás

1. Mállás

A Föld felszínén, vagy annak közelében lejátszódó mechanikai (fizikai), kémiai és biológiai folyamatok hatására a földkéreg kőzeteinek felszínén illetve legfelső néhány méter vastagságú részén végbemenő átalakulás a mállás. A mállás összetett folyamat, amelyen belül három részfolyamatot szoktak elkülöníteni:

- fizikai mállás (aprózódás): a kőzetek fellazítását, szétesését, felaprózódását létrehozó folyamat, amelyben a kőzetek ásványos és kémiai összetétele gyakorlatilag nem változik meg. Fő előidézői a hőmérsékletingadozás, fagyhatás, sók kristályosodásának feszítő ereje. hullámnyomás, növények gyökereinek feszítő hatása és az állatok felszínpusztító tevékenysége. A fizikai mállás során kőzettörmelék keletkezik.
- kémiai mállás: hatására a kőzetek illetve a kőzetalkotó ásványok teljesen átalakulnak, új ásványok és kőzetek képződhetnek. Fő előidézői a víz, a levegő és az élőlények hatása. A mállás során lejátszódó kémiai folyamatok: az oxidáció, hidratáció, oldódás, hidrolízis.
- biológiai mállás: azoknak a hatásoknak az összessége, amelyeket az élőlények fejtenek ki a kőzetekre. A mikroorganizmusok, növények, gombák, állatok megtelepednek a kőzeteken, málladékon és tovább alakítják azokat.

2. Szállítás

A mállási termékek egy része szállítás nélkül, a mállás helyszínén halmozódik fel, mint helyben maradt üledék. Nagyobbik részük viszont a jég, szél és víz segítségével hosszabb-rövidebb utat tesz meg. A víz által szállított törmeléket hordaléknak, a jég által szállított törmeléket morénának, a szél által szállítottat pedig eolikus üledéknek nevezzük.

3. Az anyag lerakódása

Az üledék felhalmozódása ún. üledékgyűjtő medencékben: óceánokban, tengerekben (geoszinklinárisok), valamint szárazföldi medencékben (tó, mocsár, folyómeder) történhet. Az üledékképződésnek tehát két nagy csoportja van, a tengeri és a szárazföldi. A vízben szállított és lerakott üledék jellegzetessége a rétegzettség, a levegőből a szárazföldre ülepedő anyagok nem rétegzettek. A tengeri üledék lerakódási helye alapján lehet: partszegélyi, sekély tengeri és mélytengeri.

4. Kőzetté válás (diagenezis)

A laza, képlékeny, jelentős víztartalmú üledék bonyolult fizikai, kémiai folyamatok során válik kőzetté. A legfontosabb változások a megszilárdulás és az átkristályosodás, valamint a víztartalom csökkenése. Az üledék elsősorban a rétegterhelésből származó nyomás hatására tömörödik, térfogata és víztartalma csökken. Ezzel egy időben az üledék pórusaiban található kötőanyag (elsősorban CaCO3) hatására cementálódik. Az árkristályosodás során a már megszilárdult kőzetben a kisebb kristályok nagyobb kristályokká, kristályhalmazokká alakulnak.

 

 

Forrás: 

http://www.sulinet.hu

www.hu.wikipedia.hu

www.pbs.org/.../post_pics/sinking_clastic.jpg