Vörösiszappal szennyezett területek vizsgálata környezettoxikológiai módszerekkel

Vörösiszappal szennyezett területek vizsgálata környezettoxikológiai módszerekkel

Szerző: 
Feigl Viktória

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Vörösiszap minták a laborban
Vörösiszap minták a laborban
Vörösiszap minták a laborban
pH mérés a vörösiszapos minták tesztelése során
pH mérés a vörösiszapos minták tesztelése során
pH mérés a vörösiszapos mintá...
Aerob heterotróf telepképző sejtszám vörösiszappal szennyezett talajban
Aerob heterotróf telepképző sejtszám vörösiszappal szennyezett talajban
Aerob heterotróf telepképző...
Vörösiszap tesztelése fehér mustárral
Vörösiszap tesztelése fehér mustárral
Talaj tesztelése fehér mustá...

Az ajkai vörösiszap tározó gátszakadása okozta környezetszennyezés környezeti kockázatának felméréséhez szükség van a vörösiszappal elárasztott talajok, illetve a vörösiszap mikrobiológiai és környezettoxikológiai vizsgálatára. Ez egyrészt azt jelenti, hogy megvizsgáljuk a vörösiszap és a szennyezett talajok mikrobiológiai állapotát, a benne élő sejtek mennyiségét és aktivitását, másrészt a vörösiszapba és talajba laboratóriumi körülmények között beletett élőlények túlélését.  Ezen eredmények alapján fel előre tudjuk jelezni a várható károkat, meg tudju  becsülni a kockázat nagyságát.

A BME Alkalmazott Biotechnológia és Éelmiszertudományi Tanszéke az ajkai zagytározó alatti, vörösiszappal elárasztott területről származó mintákat a következő módszerekkel vizsgálta:

- Aerob heterotróf telepképző sejtek számának meghatározása húslé és maláta tartalmú táptalajon

- Mikrobaközösség szubsztráthasznosításának jellemzése BIOLOG EcoPlate rendszerrel

- Vibiro fischeri lumineszcencia gátlási teszt

- Sinapis alba gyökér- és szárnövekedés gátlási teszt

- Collembola mortalitási teszt

Forrás: 

Gruiz K., Horváth B., Molnár M.: Környezettoxikológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2001.