Fémek és vegyületeik

Fémek és vegyületeik

Szerző: 
Gruiz Katalin

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Ezüst-karbonát
Ezüst-karbonát
Ezüst-karbonát
Molibdén
Molibdén
Ón-tetraetil
Ón-tetraetil
Ón-tetraetil
Réz(I)-oxid
Réz(I)-oxid
Réz(I)-oxid
Réz(II)-oxid
Réz(II)-oxid
Réz(II)-oxid
Aktínium
Aktínium
Aktínium
Alumínium
Alumínium
Alumínium
Alumínium
Alumínium
Alumínium
arany
arany
Arany
Bárium
Bárium
Bárium
berillium
berillium
Berillium
Berillium
Berillium
bizmut
bizmut
Bizmut
borium
borium
Borium
cézium
cézium
Cézium
Fém cink
Fém cink
Cink
cirkónium
cirkónium
Cirkónium
darmstadium
darmstadium
Darmstadium
ezüst
ezüst
Ezüst
dubnium
dubnium
Dubnium
francium
francium
Francium
gallium
gallium
Gallium
hafnium
hafnium
Hafnium
hasszium
hasszium
Hasszium
higany
higany
Higany
MeHg
MeHg
Metilhigany
Phenylmercury
Phenylmercury
Fenilhigany
indium
indium
Indium
irídium
irídium
Irídium
ittrium
ittrium
Ittrium

A fémek kémiai elemek, vagy ötvözetek lehetnek. Az ötnél kisebb sűrűségű fémek a könnyűfémek, ilyenek az alumínium vagy a magnézium. Az ötnél nagyobb sűrűségűeket nehézfémeknek nevezzük. Mindkét csoportban vannak létfontosságú, un. esszenciális és toxikus fémek. A fémek savakban, lúgokban vagy oxidálószerek hatására feloldódnak, kémiai reakciókban pozitív jelleműek, oxidjaik bázisok (amfoter jelleműek). A kevéssé reakcióképes fémek, a nemesfémek. Az összes elem ¾ része fém.
Biológiai tulajdonságaik és hatásuk alapján a fémeket három nagy csoportba oszthatjuk: 1. nem toxikus esszenciális fémek, melyek gyakorlatban előforduló koncentrációi nem toxikusak: B, Na, K, Mg, Ca, Fe; 2. esszenciális-toxikus fémek, melyek gyakorlatban előforduló koncentrációi átölelik mind az esszenciális mind a toxikus tartományt, ilyen a Cu, Zn, Mn, Co, Mo; 3. toxikus fémek, melyek vagy nem esszenciálisak, vagy olyan kis koncentrációban esszeciálisak, melynek nincs gyakorlati jelentősége, ilyenek As, Cd, Sb, Pb, Hg, Cr, Ni.
A fémek a környezetben egyre növekvő problémát okoznak, mert a kibányászott mennyiséget diffúzan szétszórjuk a környezetünkben. A háttérértékek rohamosan nőnek, melyek következménye a gének diverzitásának, a metagenomnak a nagymértékű megváltozása: a fémtűrésért és a fémkiválasztásért felelős gének elterjedése a környezetben, a fémérzékeny fajok háttérbe szorulása és kipusztulása. A fémrezisztenciával olyan kapcsolt gének is elterjednek a környezetben, mint egyes antibiotikum-rezisztenciáért felelős gének. Ez a jelenség a humán gyógyászatban okoz problémákat, korlátot szab az antibiotikumok hatásának, alkalmazhatóságának.
A fémszennyezettség legismertebb forrásai: a bányászat, az ipar és a mezőgazdaság kibocsátásai és hulladékai: bányászati hulladékok, ipari hulladékok, egyéb, háztartási hulladékok, fémkohászat füstgázai, galvanizálás hulladékai, szennyvíziszapok, műtrágyák, növényvédőszerek, stb. A fémek valamennyi környezeti elemet sújtják, a felszíni és felszínalatti vizeket, a talajt és a vízi üledékeket, legnagyobb részük a talajokban és az üledékekben halmozódik fel.
A fémek környezeti jelenlétéhez kötődik az egyik legveszélyesebb kémiai időzített bomba. A talajokban oldhatatlan, stabil kémiai formában, biológiailag hozzáférhetetlen állapotban jelen lévő fémek a körülmények megváltozására, például a talajok savanyodásának hatására, hirtelen biológiailag hozzáférhetőek lesznek, képesekké válnak kifejteni addig lappangó toxikus hatásukat. A fémekre amúgyis jellemző, hogy akut toxicitásukhoz képes sokkal jelentősebbek krónikus hatásaik és legtöbbjük mutagén és karcinogén is.
A fémek biológiailag koncentrálhatóak, a környezeti elemekből felvett fémmennyiség sokszorosára koncentrálódhat a növényekben és más élőlényekben, v.ö. biokoncentráció és a táplálékláncok mentén hatványozott dúsulásuk is jellemző, ez a biomagnifikáció. Egyes növényfajok hiperakkumuláló tulajdonságúak, ezek a talaj fémtartalmát akár ezerszeres koncentrációjúra is növelhetik szöveteikben. Az ilyen növényeket fel lehet használni talajremediációs technológiákban a fémek talajból való kioldására, ez a fitoextrakció.

Forrás: 

MOKKA Lexikon
Kezdőkép forrása: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/351