Hulladék élősejt számának meghatározása

Hulladék élősejt számának meghatározása

Szerző: 
Feigl Viktória

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

1 g hulladék bemérése
1 g hulladék bemérése
1 g hulladék bemérése
Alapszuszpenzió készítése
Alapszuszpenzió készítése
Alapszuszpenzió készítése
Alapszuszpenzió rázatása 30 percig
Alapszuszpenzió rázatása 30 percig
Alapszuszpenzió rázatása
Hígítási sor készítése
Hígítási sor készítése
Hígítási sor készítése élő...
100 μl Petri-csészébe mérése
100 μl Petri-csészébe mérése
100 μl Petri-csészébe mérése
45 °C-os húslé agar
45 °C-os húslé agar
45 °C-os húslé agar
Lemezöntés
Lemezöntés
Lemezöntés
Inkubálás 30 °C-on
Inkubálás 30 °C-on
Inkubálás 30 °C-on
Telepszámlálás
Telepszámlálás
Telepszámlálás
Különböző hígítások
Különböző hígítások
Különböző hígítások

A hulladék (pl. bányászati meddőanyagok, takarórétegként alkalmazott hulladékanyag stb.) általános állapotára ad felvilágosítást a heterotróf sejtek száma. A sejtszám a hulladék típusától, használatától, szezonális és klimatikus jellemzőktől függően tág határok között változhat ugyan, abszolút értéke mégis felvilágosítást ad a szakember számára annak biológiai állapotáról, aktivitásáról. Egyszeri állapotfelméréshez képest több információt szolgáltat egy idősorhoz tartozó sejtszám adat (monitoring), vagyis az élősejtek számának időbeni változása. Remediáció során a mért értékek a hulladék általános állapotát, a toxicitást, a körülményeket, technológia alkalmazása esetén a technológiai paraméterek megfelelő voltát lehet segítségükkel kontrollálni.

Az eljárás alapelve az, hogy a mikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó sejtszuszpenziókból a baktériumokat a számukra megfelelő tápanyagokat tartalmazó közegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt a mikroorganizmusok mennyiségi eloszlásáról a vizsgált hulladékban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt a helyes eljárás biztosítja (hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítása, stb.)

Táptalaj: húslé-agar: 3 g húskivonat, 0,5 g NaCI, 5 g glükóz, 5 g pepton, 17 g agar, 1000 cm3 víz, pH~7,0

A vizsgálandó anyagból alapszuszpenziót készítetünk 1,0 g hulladék minta 10 cm3 steril vízben történő eloszlatásával. Ezután hígítási sort készítünk. A várható sejtszámnak megfelelő hígításokból 0,1 cm3-t oltunk Petri-csészébe, húslé-agar táptalajra. A sejtszám Petri­-csészénként 30-300 darabig jól számlálható. A vizsgálatoknál általában a 102, 103, 104 hígítás került leoltásra. 0,1 cm3 hígított szuszpenziót megolvasztott és kb. 45°C-ra visszahűtött húslé-agarba keverünk. Egy alternatív megoldás, hogy a szuszpenziót a megszilárdult tápagar felületén oszlatjuk el egyenletesen. A kihűlt, megszilárdult homogén elegyet tartalmazó csészét megfordított helyzetben (a víz kondenzálódása miatt) termosztátba helyezzük és 30°C-on 48 óráig inkubáljuk.

A húslé-agar tápközeg átlátszó, így belsejében a kifejlődött telepek jól felismerhetők. Ha a felületre szélesztettünk, akkor a telepek nem nőnek a tápagar belsejében, csak a felületén. Ezek megszámlálásával az aerob heterotróf sejtek számra kapunk tájékoztató értéket. Az eredményt db telepképző sejt / gramm nedves hulladék mértékegységben adjuk meg. Minél több a telep, annál kisebb a hibalehetőség, azonban annál nehezebb a számolás. A módszer feltételezi azt, hogy a különböző hígításokból kivett leoltandó térfogatok hűen reprezentálják magát a hígítást. Ez kellően nagyszámú párhuzamos mellett statisztikailag teljesíthető. Három egymást követő hígításból számlálunk telepeket. Ezeket bizonyos feltételekkel átlagoljuk.

Forrás: 

Gruiz K., Horváth B., Molnár M.: Környezettoxikológia, Műegyetemi kiadó, Budapest, 2001.