Oxidok, hidroxidok

Oxidok, hidroxidok

Szerző: 
Vaszita Emese

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Ametist
Ametiszt
Tiger's Eye Stone (Quartz)
Tigrisszem (kvarc)
Agate (Quartz)
Achát ( kvarc)
Rose Quartz from Brasil
Rózsakvarc
Opál
Opál
Kép: http://www.mineraltivadar.hu
Kép: http://www.mineraltivadar.hu
Kalcedon
Quartz (Rock crystal)
Kvarc (hegyikristály)
Jasp on calcedony from Hungary, Gyöngyösoroszi
Jáspis kalcedonon
Limonite on quartz
Limonit kvarcon
Goethite
Goethit
Hematite from Hungary ( Rudabánya)
Hematit
Pyrolusite
Piroluzit
Rutile
Rutil
Uraninite
Uraninit
Spinell
Spinell

Az oxidok és hidroxidok ásványosztályba tartoznak a fémek oxigénnel valamint hidroxil-gyökkel alkotott vegyületei. Ebbe az osztályba tartoznak a legfontosabb vasércek. Sok oxidot drágakőként hasznosítanak, de ide tartozik a jég is.

Az oxidok osztályába tartozó vegyületeknek majdnem kivétel nélkül kristályos szerkezete van. E szerkezetek elvileg ionrácsok, ahol anionként csakis az O2–, illetőleg a vele közel azonos térigényű OHion szerepel. Az oxidok a Föld övei közül a földkéregben találhatók legnagyobb mennyiségben. A litoszférában az önálló (egyszerű) oxidok átlagos mennyisége mintegy 17%-ra becsülhető, aminek túlnyomó része (12,6%) a SiO2-re jut, jelentősebb még a vas-oxid és -hidroxid (3,9%) mennyisége; a fennmaradó 0,5% pedig a többi oxidból, elsősorban az alumínium (Al), mangán (Mn), titán (Ti) és króm (Cr) oxidjaiból kerül ki. A légkörben a szén-dioxid és a vízgőz képviselik az oxidos formát, a hidroszférában pedig a víz. Az ásványok tulajdonságai az ásvány fotójára kattintva, a „Részletek” pont alatt tekinthetők meg.

 

Forrás: 

http://hu.wikipedia.org/

Koch Sándor - Sztrókay Kálmán Imre: Ásványtan I. II., http://mek.oszk.hu/04700/04799/