Terméselemek

Terméselemek

Szerző: 
Vaszita Emese

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Termésarany kvarcon
Termésarany kvarcon
Termésezüst Norvégiából
Termésezüst Norvégiából
Native copper from Hungary (Rudabánya)
Termésréz Rudabányáról
Graphite from Brasil
Grafit Braziliából
Gyémánt kimberliten (Délafrika)
Gyémánt kimberliten (Dél-...
Terméskén Romániából
Terméskén Romániából

A terméselem az a kémiai elem, mely a természetben önállóan, ásvány formájában található, nem vegyületeiben. A terméselemek kőzetekben fordulhatnak elő, de megtalálhatóak meteoritokban is. A terméselem ásványosztályba tartozó kémiai elemek elemi állapotban és vegyületeikben egyaránt előfordulnak a földkéregben. A terméselem ásványosztály három fő alosztályt foglal magába: 1. fémek, 2. félfémek és nemfémek, 3. nemfémek. E három alosztályon belül további alcsoportok vannak, melyek részletei az ajánlott irodalomban megtalálhatók. Eredetüket tekintve a terméselemek képződése többnyire a földkéreg vulkanikus tevékenységéhez kapcsolható. A magma kristályosodásának különböző szakaszaiban, a magma hőmérsékletének csökkenésével, kémiai összetételének, változásával valamint a nyomás és a mélység függvényében különféle ásványok válnak ki, a földfelszíntől mintegy 5-6 km-es mélységig telérek, érczsinórok illetve érchintések formájában. Az előkristályosodási fázisban (kb. 1100-1000 °C) ultrabázisos és bázisos kőzetekben képződik a platina. Egy tipikus ultrabázisos magmás kőzet, a kimberlit kürtőszerű kifejlődéséhez kapcsolódik a gyémánt képződése. Az utómagmás szakasz hidrotermális fázisában (kb. 375 °C-tól) hidrotermális telérek alakulnak ki és elsősorban ritka fémek dúsulnak fel. A hidrotermális szakaszban fontos érctelepek képződnek: szulfidos (réz, ólom, bizmut, nikkel, kobalt, antimon, higany), oxidos (vas, volfrám, tantál, nióbium, ón, urán), vas-, mangán-karbonátos ércek, terméselemek (arany, ezüst), nem érces ásványok (azbeszt, csillám, fluorit, drágakövek, grafit). Ugyanakkor gyakori a fémtartalmú (például arany) kőzetek felszíni lepusztulása és szállítódása után torkolatokban, törmelékes üledékekben megjelenő terméselem. A vulkáni-posztvulkáni tevékenységek (fumarola-működések) során H2S-gázból, valamint a szulfidok bomlásából felhagyott bányavágatokban, külfejtésekben és meddőhányókon, forrásvizek lerakódásaként keletkezhet az elemi kén. Regionális metamorfózis során szenes üledékekből szénhidrogének oxidációja eredményeként is képződhet a grafit. A jelenleg ismert terméselemek és rokon vegyületek mennyisége nem haladja meg a földkéreg tömegének 0,1%-át. A „Terméselemek” osztályba tartozó ásványok tulajdonságai az ásvány fotójára kattintva, a „Részletek” pont alatt tekinthetők meg.

 

Forrás: 

http://hu.wikipedia.org

http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/181

D.G.A.Whitten and J.R.V. Brooks: The Penguin Dictionary of Geology, ISBN 0-14-051049-4 Penguin Group, London, 1972

Koch Sándor - Sztrókay Kálmán Imre: Ásványtan I. II.
http://mek.oszk.hu/04700/04799/