Talaj aerob heterotróf élősejt -számának meghatározása

Talaj aerob heterotróf élősejt -számának meghatározása

Szerző: 
Feigl Viktória

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

1 g talaj bemérése
1 g talaj bemérése
1 g talaj bemérése
Alapszuszpenzió készítése
Alapszuszpenzió készítése
Alapszuszpenzió készítése
Alapszuszpenzió rázatása 30 percig
Alapszuszpenzió rázatása 30 percig
Alapszuszpenzió rázatása 30...
Hígítási sor készítése
Hígítási sor készítése
Hígítási sor készítése
100 μl Petri-csészébe mérése
100 μl Petri-csészébe mérése
100 μl Petri-csészébe mérése
45 °C-os húslé agar
45 °C-os húslé agar
45 °C-os húslé agar
Lemezöntés
Lemezöntés
Lemezöntés
Inkubálás 30 °C-on
Inkubálás 30 °C-on
Inkubálás 30 °C-on
Telepszámlálás
Telepszámlálás
Telepszámlálás
Különböző hígítások
Különböző hígítások
Különböző hígítások

A talaj általános állapotára ad felvilágosítást az aerob heterotróf sejtek száma. Jó minőségű talajban, a talaj típusától, használatától, szezonális és klimatikus jellemzőktől függően tág határok között változhat ugyan, abszolút értéke mégis felvilágosítást ad a szakember számára a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Egyszeri állapotfelméréshez képest több információt szolgáltat egy idősorhoz tartozó sejtszám adat (monitoring), vagyis az élősejtek számának időbeni változása. A szennyezési esetet követő időszakban, vagy a remediáció során mért értékek a talaj általános állapotát, a toxicitást, a körülményeket, technológia alkalmazása esetén a technológiai paraméterek megfelelő voltát lehet segítségükkel kontrollálni.

Az eljárás alapelve az, hogy a mikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó sejtszuszpenziókból a baktériumokat a számukra megfelelő tápanyagokat tartalmazó közegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt a mikroorganizmusok mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt a helyes eljárás biztosítja (hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítása, stb.)

Táptalaj: húslé-agar: 3 g húskivonat, 0,5 g NaCI, 5 g glükóz, 5 g pepton, 17 g agar, 1000 cm3 víz, pH~7,0

A vizsgálandó anyagból alapszuszpenziót készítünk 1,0 g talajminta 10 cm3 steril vízben történő eloszlatásával. Ezután hígítási sort készítünk. A várható sejtszámnak megfelelő hígításokból 0,1 cm3-t oltunk Petri-csészébe, húslé-agar táptalajra. A sejtszám Petri­-csészénként 30-300 darabig jól számlálható. A vizsgálatoknál általában a 102, 103, 104 hígítás került leoltásra. 0,1 cm3 hígított talajszuszpenziót megolvasztott és kb. 45°C-ra visszahűtött húslé-agarba keverünk. Egy alternatív megoldás, hogy a talajszuszpenziót a megszilárdult tápagar felületén oszlatjuk el egyenletesen. A kihűlt, megszilárdult homogén elegyet tartalmazó csészét megfordított helyzetben (a víz kondenzálódása miatt) termosztátba helyezzük és 30°C-on 48 óráig inkubáljuk.

A húslé-agar tápközeg átlátszó, így belsejében a kifejlődött telepek jól felismerhetők. Ha a felületre szélesztettünk, akkor a telepek nem nőnek a tápagar belsejében, csak a felületén. Ezek megszámlálásával az aerob heterotróf sejtek számra kapunk tájékoztató értéket. Az eredményt db telepképző sejt / gramm nedves talaj mértékegységben adjuk meg. Minél több a telep, annál kisebb a hibalehetőség, azonban annál nehezebb a számolás. A módszer feltételezi azt, hogy a különböző hígításokból kivett leoltandó térfogatok hűen reprezentálják magát a hígítást. Ez kellően nagyszámú párhuzamos mellett statisztikailag teljesíthető. Három egymást követő hígításból számlálunk telepeket. Ezeket bizonyos feltételekkel átlagoljuk.

Forrás: 

Gruiz K., Horváth B., Molnár M.: Környezettoxikológia, Műegyetemi kiadó, Budapest, 2001.