Produktív környezetben használt nyílt forráskódú komplex térinformatikai megoldások

Produktív környezetben használt nyílt forráskódú komplex térinformatikai megoldások

Szerző: 
Siki Zoltán

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Nyílt forrású GIS rendszerek
Nyílt forrású GIS rendszerek
GIS rendszerek sémája
GIS rendszerek sémája
UMN Mapserver
UMN Mapserver
Web szerver
Web szerver
Web server
Nyílt forrású  Geoprojektek
Nyílt forrású Geoprojektek
Nyílt forrású  GIS szoftver felhasználók
Nyílt forrású GIS szoftver...

Az interneten nap mint nap újabb nyíltforrású programok jelennek meg. Az internet természetéből következően nem lehet korlátozni, hogy csak profi, jól tesztelt megoldásokat találjunk. Ezzel a cikkel segítséget szeretnénk nyújtani azoknak akik a térinformatika területén szeretnének nyíltforrású programokat alkalmazni.

Talán még nem mindenki számára ismert a nyíltforrású programok illetve azok fejlesztőinek koncepciója. Richard M. Stallman ezt négy szintre bontotta:

0. A program futtatása tetszőleges célból

1. A program működésének tanulmányozása és adaptálása az igényeinknek megfelelően (forráskód szükséges)

2. A program továbbadásának szabadsága

3. A program továbbfejlesztési lehetősége és a fejlesztések visszajuttatása a fejlesztői és felhasználói közösségnek (forráskód szükséges)

A 0. és 3. szint feltételének az ingyenes (zárt forráskódú) szoftverek is megfelelnek. Ilyeneket a térinformatika területén is találhatunk, melyeket a kereskedelmi szoftverek fejlesztői készítenek elsősorban a térinformatikai adatok megjelenítésére és lekérdezésére. A 2. és 4. szint feltételeit is teljesítő nyíltforrású programok sokkal nagyobb szabadságot biztosítanak a felhasználónak. A nyíltforrású programok a programozás szélesebb körű elterjedésével egyidősek. A 70-s 80-s években úgy nevezett Public Domain programokat tettek közzé. Ezeket elsősorban egyetemeken illetve állami finanszírozású projektekben hozták létre. A programok felhasználására és továbbfejlesztésére semmiféle korlátozás nem volt, így lehetőséget adtak akár arra is, hogy továbbfejlesztve vagy más szoftverekbe beépítve bezárják a kódot. Ez ellentétben állt a programfejlesztők céljával, ezért a nyíltforrású programok készítői napjainkban különböző licenceket alatt bocsájtják ki programjaikat (pl. BSD, LGPL, GPL). Manapság a GPL (GNU Generic Public License) a legelterjedtebben használt licenc, mely nyíltforrású programokra vonatkozó négy szintre bontott szabadságot biztosítja, és egyben védelmet is nyújt az ellen, hogy a továbbfejlesztett forrást zárt kódúvá tegyék. A GNU projekt 1984-ben indult és nyíltforrású operációs rendszer létrehozását célozták meg. Saját kernelt nem készítettek, hanem Linus Torvalds által kifejlesztett Linux kernelt használják. A GNU projekt már 25 éves lett erre az alkalomra egy köszöntőt készítettek, mely a http://www.gnu.org/fry/happy-birthday-to-gnu.html címen megtekinthető. Sok nyiltforrású program gyökerei egy egyetemi vagy állami kutatóhelyhez nyúlnak vissza. Napjainkban a nyíltforrású programokat a világ különböző részén található önkéntesek fejlesztik akiket az internet köt össze. A fejlesztők, dokumentáció készítők és a különböző nyelvi verziók készítői mellett a felhasználók is a közösség tagjai. A felhasználók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a fejlesztőkkel, a megfogalmazott fejlesztési igények akár napok alatt bekerülhetnek a programokba. Ezeket a nagy közösségeket internetes portálok, wiki oldalak, levelező listák kapcsolják össze. A közösségek alapítványokat, non-profit szervezeteket hoztak létre a fejlesztéseik pénzügyi támogatásához. Az FSF (Free Software Foundation) 1985-ben jött létre. Számos kiemelkedő nyíltforrású fejlesztést támogatnak. A http://www.fsf.hu oldalról ezen programok magyar nyelvi verzióit bárki letöltheti (pl. OpenOffice, FireFox, Thunderbird, Gimp).

Az interneten elérhető nyíltforrású fejlesztések száma óriási. Például az egyik legnagyobb ilyen gyűjtőhelyen, a http://sourceforge.net portálon több mint 150 ezer projekt található (2009. január). A GIS kulcsszóra keresés 233 projektet talált. Ezek közül a választás nem egyszerű. Melyik az a projekt, amely stabil terméket ad és fejlesztése hosszú távon biztosított? Ezekre a kérdésekre az interneten kitartó kutatás során, angol nyelvtudással, bárki választ kaphat, de a szoftverek közötti választásra több segítséget kaphatunk néhány web oldalon mint például a http://www.osgeo.org, http://www.freegis.org vagy a http://www.agt.bme.hu/gis oldalakon.

A nyíltforrású térinformatikai fejlesztések támogatására 2006 februárjában jött létre az OSGeo (Open Source Geospatial Foundation) alapítvány. Ez az alapítvány FOSS4G névvel évente nagy konferenciákat szerveznek. A legközelebbit 2009. november 17-21 között Sydney-ben tartják. Az OSGeo a nyíltforrású fejlesztések közül a megfelelően stabil, aktív fejlesztői és felhasználói közösséggel rendelkezőket választják ki, és támogatják azokat. A támogatott projektek közé bekerüléshez egy úgynevezett inkubátorban eltöltött idő alatt vizsgálják a szoftver megfelelőség. Ezt az elismerést kivívó fejlesztések kivétel nélkül stabilak és produktív környezetekben is alkalmazhatók. A nyíltforráskódú programok fejlesztése manapság kikerül az egyetemi, kutatói környezetekből. A fejlesztő csapatok tagjai nem köthetők egy földrajzi helyhez. Számos céget alapítottak, melyek a nyíltforrású rendszerek fejlesztésében részt vesznek és üzleti alapú támogatást biztosítanak a rendszerekhez (pl. DM Solution), sőt üzleti modelleket is kidolgoztak az nyíltforrású megoldásokra alapozva. A Linux kernel és a GNU/Linux operációs rendszer megjelenése (1991) nagy lökést adott a nyíltforrású fejlesztéseknek.

A nyíltforrású szoftverek alkalmazásának előnyei a rövidebb fejlesztési ciklusokban, a nyitottságban, a nagyobb rugalmasságban és az egymásra épülő projektek eredményeinek hasznosításában találhatók. Az egymásra épülő projektek a párhuzamosan folyó fejlesztéseket szükségtelenné teszik. Szinte valamennyi térinformatikai, a végfelhasználók számára használható projekt tartalmazza a GDAL, a PROJ4 és a GEOS/JTS könyvtárakat. A fejlesztések nyitott szabványokra épülnek, ezzel növelve a felhasználók szabadságát. A fejlesztési és hibajavítási mechanizmus rugalmasabb mint a zárt kódú szoftvereknél. A felhasználói közösség tagjai (ha sikerül a nyelvi nehézségeket leküzdeni) közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek egymással és akár a fejlesztőkkel is az interneten keresztül. Emellett nem elhanyagolható, hogy a projektek mellett nagy, elsősorban angol nyelvű közösségi oldalak alakultak ki. A levelező listákon néhány órán belül választ kaphatunk a kérdésünkre. Azonban mielőtt kérdésünket a levelező listára beküldenénk, célszerű az archívumban keresni, mert nagyon sokszor már más is feltette ugyanezt a kérdést. A nyíltforrású fejlesztések elterjedését sokáig gátolta az átlagos felhasználók idegenkedése a Linux operációs rendszertől. Ezt a fejlesztő csapatok azzal orvosolják, hogy Windows és OSX operációs rendszereken is támogatják a fejlesztéseiket, és egyszerű telepítő programokat készítenek a felhasználók részére.

Egy az OSGeo által támogatott projektek felhasználásával komplex térinformatikai megoldásokat alakítottam ki, melyet a BME-n és több önkormányzatnál üzemeltetek. A megoldás kiegészül olyan nem kimondottan térinformatikai szoftverrel mint az Apache web szerver és a PostgreSQL relációs PostGIS téradat szerverben tárolt adatok megjelenítésére szolgáló program volt. Napjainkra a raszteres és vektoros térinformatikai adatok megjelenítése mellett az adatok szerkesztésére és elemzésére isalkalmas. Számos kiegészítő modult készítettek, többek között a GRASS program funkcionalitásának eléréséhez, DXF állományok betöltésére, navigációs GPS adatok kezelésére.