Endospórát képző pálcák és kokkuszok

Endospórát képző pálcák és kokkuszok

Szerző: 
KÖRINFO

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

http://nl.wikipedia.org/wiki/Endospore
http://nl.wikipedia.org/wiki/Endospore
Endospórák elhelyezkedése
Bacillus
Bacillus
Bacillus sp.
Bacillus subtilis
Bacillus subtilis
Bacillus subtilis
Bacillus anthracis
Bacillus anthracis
Bacillus anthracis
Bacillus cereus
Bacillus cereus
Bacillus cereus
Bacillus cereus spóra
Bacillus cereus spóra
Bacillus cereus endospórával
Bacillus lichenifomis
Bacillus lichenifomis
Bacillus lichenifomis endospó...
Bacillus anthracis
Bacillus anthracis
Bacillus anthracis
Clostridium botulinum
Clostridium botulinum
Clostridium botulinum

A baktériumok világán belül a Firmicutes törzsbe tartozó baktériumok. Két legismertebb csoportjuk a Gram pozitív spóraképző pálcák és kokkuszok és a spórátlan pálcák. Ebbe a baktériumcsoportba tartozó baktériumok pálca, néha gömb alakúak. Nem képeznek micéliumot, (fonalat), endospórát viszont igen. Többségük Gram-pozitív, lehetnek mozgásképesek vagy helyhezkötöttek. A vegetatív endospórák szerepe a túlélés biztosítása: a spóraképző sejtek genetikai anyagukat többrétegű, nagyon ellenálló burokba csomagolják, hogy a vegetatív sejtek számára kockázatos külső körülményeket (tápanyaghiány, extrém pH, ozmózisnyomás vagy hőmérséklet, stb.) ilymódon túléljék. A spórák a körülmények normalizálását követően kicsíráznak, így belőlük ismét vegetatív sejtek jönnek klétre.  

Legismertebb családjai és nemzetségei: 

Család I.: Bacillaceae

Nemzetségek: Bacillus, Sporolactobacillus, Clostridium, Desulfotomaculum, Sporosarcina

Bacillus nemzetség jellemzői: anyagcseréjük obligát aerob vagy fakultatív anaerob, utóbbi esetben denitrifikálni is képesek. Többségük mezofil talajlakó (de termofilek is akadnak). Viszonylag pici ovális spórái többnyire nem változtatják meg a sejt alakját. Morfológiai jellemző, hogy hol spórázik. Néhány faj antibiotikumot termel (pl. bacitracin, polimixin). Alapvetően szaprobionta (holt szerves anyagot hasznosító), de a B. anthracis (a lépfene kórokozója) kivétel ez alól, mely humán kórképet okoz. További jelentősége az ipari szintű enzimtermeltetésben (pl. lúgos proteázok mosószerekhez).

Clostridium: mozgásra képes pálcák, peritrich flagellumok veszik körül a sejtet. Ovális vagy gömb alakú spórát képeznek, mely deformálja a sejtet (dobverő alak). A legtöbb faj szigorúan anaerob, nem redukálják a szulfátot. Van közöttük talaj és tápcsatorna lakó is.
A Clostridium botulinum a botulizmus (kolbászmérgezés) kórokozója. A baktérium által termelt toxin hatására bénulás következik be, mely általában az arcon kezdődik és onnan terjed a végtagok felé. A  légzőrendszert elérve fulladást eredményez.  A Clostridium tetani lóbélben él természetes körülmények közt, lótrágyával kerül a spóra a talaj-felszínre, ahol sokáig elvegetál. Földdel szennyezett sérülésnél tetanusz léphet fel, mivel ez a baktérium egy olyan idegmérget termel, ami merevgörcsöt okoz (nem tud elernyedni az összehúzódott harántcsíkolt izom).
Sérülés esetén kezelés céljából passzív immunizációt, vagyis állatokban előre megtermeltetett ellenanyagot, a humán tetanusz (anti-tetanospazmin) immunoglobulint alkalmaznakk. Ha nem elérhető ez a specifikus antitest-készítmény, akkor normális emberi immonoglobulin is alkalmazható, bár ennek hatása nyilván kevésbé specifikus. Megelőzés céljára aktív immunizálást, vakcinációt alkalmaznak szerte a világon, Magyarországon Di-Per-Te oltás formájában, mely a diftéria, a szamárköhögés és a tetanusz oltás kombinációja.
<!--[if gte mso 9]> Normal 0 21 <![endif]-->

Sporosarcina: köbösen elrendeződő kokkusz, talajban élő szaprobionta.

Forrás: 

Bergey's Manual of Determinative Bacteriology (nyolcadik kiadás)