Mikrokozmosz kísérletek kapilláris rétegsor kialakításához

Mikrokozmosz kísérletek kapilláris rétegsor kialakításához

Szerző: 
Feigl Viktória

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Zúzott betonhulladék különböző szemcseméretű frakciói
Zúzott betonhulladék különböző szemcseméretű frakciói
Zúzott betonhulladék különböz...
Zúzott téglahulladék 0-1 mm-es frakciója
Zúzott téglahulladék 0-1 mm-es frakciója
Zúzott téglahulladék
Beszívárgás a kapilláris rétegbe
Beszívárgás a kapilláris rétegbe
Beszívárgás a kapilláris ré...
Beszívárgás kapilláris gát + talaj takarórétegbe
Beszívárgás kapilláris gát + talaj takarórétegbe
Beszívárgás kapilláris gát +...
Kapilláris gát 20-30 mm-es szemcseméretű betonból
Kapilláris gát 20-30 mm-es szemcseméretű betonból
Kapilláris gát betonból
Kapilláris gát 30-50 mm-es szemcseméretű téglából
Kapilláris gát 30-50 mm-es szemcseméretű téglából
Kapilláris gát téglából
Betonból készült kapilláris gát vízfelszívása
Betonból készült kapilláris gát vízfelszívása
Betonból készült kapilláris g...
Téglából készült kapilláris gát vízfelszívása
Téglából készült kapilláris gát vízfelszívása
Téglából készült kapilláris g...

A kísérletekkel olyan hulladékok lerakóinak letakarását céloztuk meg, ahol a hulladékból (például vörösiszap és pernye) a letakarás során a felfelé vándorló toxikus ionok vagy lúg problémát jelenthet, és a talajjal való letakarás, valamint a növényesedés hatékonyságát rontja (Wehr et al., 2006).

A tározók lefedésére megoldást jelenthet a kapilláris rétegsorok alkalmazása, melyet inert építési-bontási hulladékokból készítettünk. Közvetlenül a vörösiszap-felületre egy kapilláris gátként funkcionáló nagyobb szemcseméretű réteg került. Ebben a rétegben a szemcsék nagy mérete miatt a kapilláris erők már nem működnek, és ha a szemcse belsejében sincsenek kapillárisok, akkor a vízfelszívás megakad, kialakul a kapilláris gát. A kapilláris gátként működő rétegre egy olyan kisebb szemcseméretű réteg került, amelyben a kapilláris erők jól funkcionálnak. Ez a réteg a kapilláris zóna, melynek szerepe a beszivárgó víz megtartása, egyrészt az alsóbb rétegek mentesítése érdekében, másrészt a takarórétegben élő növények vízellátásának céljából. A kapilláris rétegre kerül a talajtakaró réteg (Harder and Martin, 2001).

A laboratóriumi mikrokozmosz kísérleteket Mogyorós Edina (2011) végezte el diplomamunkája kapcsán. Ezekben különböző szemcseméretű beton- és téglahulladék, valamint rossz minőségű, a budapesti négyes metró építése során kitermelt hulladéktalaj alkalmazhatóságát vizsgálta a kapilláris rétegsorban.

Az eredmények alapján a hulladékok mobilis fémtartalma kicsi és a hulladékok nem toxikusak. A beton 30–50 mm szemcseméretű frakciója alkalmas kapilláris gátnak, a beton 0–20 mm-es és a tégla 0–6 mm-es szemcseméretű frakciója kapilláris rétegnek (Feigl et al., 2013).

 

A kísérletek a Nemzeti Innovációs Hivatal által finanszírozott SOILUTIL projekt (TECH_09-A4-2009-0129) és a TÁMOP 4.2.4.A-1 kiemelt  projekt  keretében meghirdetett ösztöndíj-támogatásnak köszönhetően valósultak meg, a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Forrás: 

Wehr, J.B., Fulton, I. & Menzies, N.W.: Revegetation strategies for bauxite refinery residue: a case study of Alcan Gove in Northern Territory, Australia, Environmental Management, 37 (3), 297–306, 2006

Harder, H., Martin, H.: Recycled building materials as components for capillary barriers, in The exploitation of natural resources and the consequences (eds. Sarsby and Meggyes), pp. 163-169, Thomas Telford, London, 2001

Mogyorós Edina: Inert építési hulladékok felhasználása vörösiszap tározók lefedéséhez, Diplomamunka, BME ABÉT, Budapest, 2011

Feigl, V., Mogyorós, E., Klebercz, O., Ujaczki, É., Gruiz, K: Capillary barrier systems from construction wastes to cover red mud reservoirs, AquaConSoil Conference, 16-19 April 2013, Barcelona, accepted manuscript, 2013