Rajzóspórás gombák (Chytridiomycota)

Rajzóspórás gombák (Chytridiomycota)

Szerző: 
Gruiz Katalin

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Ősi moszatgombák (...
Olpidium brassicae, a káposzta tőfekélyének okozója
Olpidium brassicae, a káposzta tőfekélyének okozója
Olpidium brassicae
Synchytrium endobioticum, a burgonyarák okozója
Synchytrium endobioticum, a burgonyarák okozója
Synchytrium endobioticum
Talajpenészek (Blastocladiales)
Talajpenészek (Blastocladiales)
Talajpenészek (...
oospóra
oospóra
Sokmagvú vízipenészek (...
Az oospórák a levél szövetében
Az oospórák a levél szövetében
Az oospórák a levél szövetében

A rajzóspórás gombák (Chytridiomycota) törzsébe mintegy 500 faj tartozik, melyek egyostoros rajzóspórájú, mikroszkopikus méretű gombák. A sejtfalukat kitin és glükán alkotja. Jellegzetes sejttani képződményük a zoospórák és a planogaméták sejtmagja fölött kialakuló ún. magsapka, amely a riboszómák tömörülési helye.

Többségük harántsejtfal nélküli, cönocitikus mikroszkopikus telepeket képez. Ivaros szaporodású, vízben és talajban élő parazita, illetve szaprobionta szervezetek. A legtöbbször növényi és állati maradványokon élnek vagy algák és vízi állatok sejtjein élősködnek. Egyes fajaik fejlettebb növények parazitáiként veszélyes betegségek előidézői is lehetnek.

Egyetlen osztályba (Chytridiomycetes) soroljuk őket, amelyben három rendet különböztetünk meg: ősi moszatgombák (Chytridiales), talajpenészek (Blastocladiales), sokmagvú vízipenészek (Monoblepharidales).