Talajban élő csigák (Gastropoda)

Talajban élő csigák (Gastropoda)

Szerző: 
GK

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Kerti csiga
Kerti csiga
Barna kerticsiga petét rak
Éti csiga (Helix pomatia)
Éti csiga (Helix pomatia)
Éti csiga (Helix pomatia)
Arion ater
Arion ater
Fekete csupaszcsiga (Arion...
http://en.wikipedia.org/wiki/Theba_pisana
http://en.wikipedia.org/wiki/Theba_pisana
Theba pisana
Ligeti csiga
Ligeti csiga
Ligeti csiga (Cepaea...
Borostyán csiga
Borostyán csiga
Borostyán csiga
Avarcsiga (Helicella obvia)
Avarcsiga (Helicella obvia)
Avarcsiga (Helicella obvia)
Tejfehér csiga (Monacha cartusiana)
Tejfehér csiga (Monacha cartusiana)
Tejfehér csiga (Monacha...
Márványozott csiga (Arianta arbustorum)
Márványozott csiga (Arianta arbustorum)
Márványozott csiga (Arianta...
pannon csiga (Cepaea vindobonensis)
pannon csiga (Cepaea vindobonensis)
Pannon csiga (Cepaea...

Ország: Állatok (Animalia)

Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)

Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorúsok (Lophotrochozoa)

Törzs: Puhatestűek (Mollusca)

Altörzs: Héjasok (Conchifera)

Osztály: Csigák (Gastropoda)

A talaj fontos élőhely a szárazföldi csigák számára. A talajba rakják petéiket, ott kelnek ki és felnőtt korukban a talajon élnek és táplálkoznak.

A csigák közé tartozó fajok száma meghaladja a 110 ezret. Latin nevük alapján a szakirodalomban haslábúak néven is ismertek, ugyanis hasi oldaluk ellaposodott, lábszerű, erőteljes bőrizomtömlővel, mely segítségével helyváltoztató mozgást végeznek.

A csigaház, mely tulajdonképpen meszes külső váz, melyhez izmok is tapadnak. A csigaház alakja, mérete, színe fajonként változó, így a fajmeghatározó bélyeg. A házat a köpenyszegélyben található nagy, nyálka-, fehérje- és mésztermelő mirigysejtek választják ki. Ennek megfelelően többrétegű a csigaház. Legbelül vékony gyöngyházréteg (hypostracum) található, mely a csigák nagy többségénél hiányzik. Középütt vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található. A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal.

A csigák feje kicsiny, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók. Ez utóbbiaknak az érzékelésben van szerepük. Lábuk erőteljesen ellaposodott csúszó- vagy hasláb. A szájnyílás és a talp széle között nyílik egy exokrin mirigy, a nagy talpmirigy. Ennek váladéka, nyálkája a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, így tulajdonképpen az állat ezen csúszik tovább. Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint kontrakciós hullám jelenik meg és fut végig a haslábon. A haladó csiga mögött a megszáradt nyálka mászásnyom formájában marad meg.

A csigák között alapvetően kétféle légzési mód alakult ki: 1. vízben való légzés, mely kopoltyúval történik; 2. légkörből való légzés, mely a nedves falú, hajszálerekkel bőségesen átjárt köpenyüregtüdővel történik. A tüdővel lélegző csigák a tüdőscsigák csoportját alkotják, melyek között azonban találni vízi és szárazföldi fajokat egyaránt.

Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, a hátul-kopoltyúsok és tüdősök pedig hímnősek. A hímnősek kölcsönösen termékenyítik meg egymást; ilyenkor ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig az ondótartályban tárolódik. A peterakáskor a petecsövön áthaladó petesejteket termékenyítik mag a spermiumok.

Idegrendszerük fejlett, erősen központosított. A fő központ a feji dúc vagy agydúc, emellett van még köpenydúc, zsigeri dúc és lábdúc. Garatideggyűrűjük van, melyet az agy-, láb- és köpenydúc alkot. A fejen található tapogatók az érzékelésben elsőrendűek. A tapogatók felületén mechanoreceptorok találhatók, a tapogató tövén vagy végén fényérzékelő sejtek csoportosulásából kialakuló csésze- vagy hólyagszem található.

A meztelencsigák (házatlan csigák) nem alkotnak külön taxonomiai egységet, a csigák bármely csoportjával lehetnek rokonságban. A csigahéjnak a fejlődés során történt elvesztése, visszafejlődése, esetleg rejtett volta adaptációs okokra vezethető vissza.

A házatlan csiga (Agrolimax agrestis), a pincei meztelen csiga (Limax flavus) és a nagy meztelen csiga (Limax maximus) a leggyakrabban előforduló fajai.

Különösen párás, nedves környezetben szaporodinak el, a mezőgazdaságban és a kiskertekben komoly károkat okozhatnak. A leveleket a nyelvükön lévő reszelőjével darabolják. Nyálkás, fényes váladékuk is elárulja őket.

A Meztelen csigák hímnősek és tojásokkal szaporodnak. Maró hatású műtrágyával, mészporral lehet védekezni ellenük.  A gyártott csalogató szerek metaldehidet tartalmaznak.