Jód

Source of the photo: 
http://drkpadmanaban.blogspot.com/2009_11_01_archive.html
Author of the description: 
Gruiz Katalin
jód

A jód legnagyobb természetes forrásai az óceánok. Jelen van levegőben, vízben és talajban is. Létezik néhány jód-tartalmú ásvány is, mint például a chilei salétrom (NaIO3), amit Chilében fedeztek fel, de megtalálható Kolorádóban, Nevadában és Új-Mexikóban is. Az éves kitermelése a világon körülbelül 13.000 tonna, ami főleg Chiléből és Japánból, valamint kis mennyiségű Oroszországból és az USA-ból származik. A meglévő, könnyen hozzáférhető tartalék összesen 2 millió tonna.

 

Élettani hatásai:

A jód a szervezetünkben megtalálható mikroelemek egyike. Egy felnőtt szervezetében átlagosan 15-20 mg jód található. A pajzsmirigy-hormonok építőeleme, amely nélkülözhetetlen a magzat méhen belüli fejlődéséhez, részt vesz az anyagcsere szabályozásában, az idegrendszer működésében, a vérkeringés szabályozásában. Szerepe van a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében, mivel megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni. Legjobb forrásai a tengeri halak, a tengeri só, a kagylók és a jódozott a konyhasó. Hiánya a pajzsmirigy megbetegedéséhez vezet, például: golyva, strúma.
A jód gőz irritálja/izgatja a szemet és a tüdőt. A maximálisan megengedhető koncentráció a levegőben 1 mg m-3.

Hatása a környezetben:

A talajban a szerves anyaghoz kötődik, ahol hosszabb ideig megmarad, felhalmozódik, majd a növényekben akkumulálódik és végül az állatok szervezetébe kerül.