Krakatau

Source of the photo: 
http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=5638
Author of the description: 
Gruiz Katalin
www-enfo.hu

A Krakatau 1883. augusztusában bekövetkezett kitörése után a vulkánnak otthont adó indonéz sziget nagy része a Szunda-szoros habjai közé veszett. A vulkán látszólag eltűnt a föld színéről, ám 1927-ben ugyanazon a helyen előtört a mélyből ifjú örököse, Anak Krakatau. Először csak a csúcsa kandikált ki óvatosan a vízből, majd fokozatosan növekedésnek indult. 1973-ban már 190 méter magas volt, napjainkban pedig megközelíti a 300 métert. Az Anak Krakatau Jáva és Szumátra közé ékelődve, egy kis lakatlan szigeten található. Morajlására a helyiek mindig összeborzonganak, mert kollektív emlékezetükben elevenen él az 1883-as szörnyű pusztítás. Azóta nem volt olyan heves kitörése, de a szakemberek szerint ez bármikor bekövetkezhet. Amikor 2007. október 30-án működésbe lépett – szinte egyidőben 3 másik indonéz vulkánnal: a Jáva szigetén magasodó Keluddal, illetve a Sulawesin található Soputannal és Karangetanggal –, az emberek érthető módon pánikba estek. Az Anak Krakatau hatalmas füstfelhőket, hamut és izzó szikladarabokat lövellt ki magából, állandó készenlétre ösztökélve a lakosságot. 2008-ban és 2009-ben is kitört, jelenleg, 010 közepén is narancssárga figyelmeztető jelzés van érvényben.

Az indonéziai Szunda-szorosban található Krakatau vulkán 1883-as óriási kitörése tizennyolc köbkilométer hamut repített a légkörbe, és pusztító cunamit indított útjára. Az esemény rövidtávon csökkentette a felszínre érkező napsugárzás mennyiségét. A csökkenő besugárzás miatt a tengervíz felső rétegei kevésbé melegedtek fel, és ez a folyamat a mélyebb régiókban is éreztette hatását. Az óceán hűvösebb lett, így a korábbi szintnél jóval nagyobb hőmennyiség befogadására vált alkalmassá. Ez a világtenger hőháztartására gyakorolt jótékony hatás jóval tovább megmaradt, mint azt korábban gondolták. Elegendő volt ahhoz, hogy ellensúlyozza az óceán emberi tevékenység által kiváltott felmelegedésének és szintemelkedésének jelentős részét.

A vulkánok és óceánok kölcsönhatásáról és az éghajlatra gyakorolt hatásukról alkotott elképzeléseket most számítógépes modellekkel is sikerült alátámasztani. Az eredmény a kutatókat is meglepte. A szimuláció eredménye azt mutatta, hogy az óceán felső 3000 méteres rétege közel kétszer annyi hőt képes befogadni azon modellek szerint, amelyek a vulkáni hatást figyelembe veszik, mint azok szerint, amelyek nem. A Krakatau és az azt követő vulkánkitörések közel egy évszázadon keresztül késleltették a világtenger szintemelkedését és felmelegedését − olvasható a Nature 2006. február 9-i számában.

Source of description: 

http://www.mommo.hu/media/A_Krakatau-rol