Black coal, brown coal and lignite occurences in Hungary

  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:8b43d810412b123170f3315493ac86c0' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<h4>Magyarországi kőszénelőfordulások</h4>\n<p><strong><em>Mecsek hegység</em></strong><br /> Magyarország egyetlen feketekőszén-előfordulása a Mecsek hegységben van. A kőszén nagy része kokszolásra alkalmas. A telepek az alsójura (liász) korban képződtek, paralikus jellegűek. A kőszéntelepes üledékes rétegsor vastagsága Pécs környékén a 900 métert is eléri, itt az 5 méternél vastagabb telepek száma meghaladja a 170-et. A bányászat az 1700-as évek végén indult, és 200 éven át működött. A bányák nagy része a metánfelhalmozódás miatt sújtólég-veszélyes volt. A bányászat fõ központjai Pécs, Komló, Szászvár, Máza, Nagymányok voltak. A komlói bánya 2000-ben zárt be.</p>\n<p><strong><em>Ajka</em></strong><br /> Felsőkréta korú barnakőszén-előfordulás. A kőszéntelepek három telepcsoportban jelennek meg. Az alsó telepcsoport tartalmazza a legjobb minőségű barnakőszenet. A középső telepcsoport érdekessége az ajkait nevű ásvány, amely tulajdonképpen borostyánkő. A felső telepcsoport gyengébb minőségű barnakőszenet tartalmaz. Az ajkai barnakőszén-telepek jellemzője a magas uránkoncentráció. A bányászat az 1980-as években szűnt meg.</p>\n<p><strong><em>Az ÉK-dunántúli eocén barnakőszén-terület</em></strong><br /> Limnikus eredetű barnakőszén terület, jellemző rá a töréses szerkezet. A bányászat az 1700-as évek végén kezdődött. A fő központok Tatabánya, Dorog, Tokod, Balinka, Dudar Oroszlány, Nagyegyháza, Csordakút, Mány voltak (Mányban 2004 végén szűnt meg a bányászkodás). Az utóbbi három előfordulásnál a kőszén közvetlenül alsóeocén bauxitra települ, így néhány vágatban mindkettőt fejtették. Az 1980-as évek elején zajlott \"eocén program\" keretében nagyszabású kutatás, bányafejlesztés és hasznosítási tervek születtek a kőszénvagyonra vonatkozóan. A bányászat azonban számos környezeti problémával járt együtt. A mélybányászat miatt a felszínen beszakadások, süllyedések keletkeztek. Mivel a bányászat rendkívül karsztvízveszélyes volt, intenzív szivattyúzást kellett végezni, ami a források kiapadásához, települések vízellátási nehézségeihez vezetett. A kőszéntelepek mennyisége és eloszlása sem igazolta a terveket. Mindezek miatt az 1990-es években a bányászat egyre inkább visszaszorult, ma már csak néhány kisebb bánya működik.</p>\n<p><strong><em>A nógrádi és borsodi barnakőszén-terület</em></strong><br /> Az észak-magyarországi barnakőszén telepek az alsó-középső miocénben keletkeztek, limnikus jellegűek. A bányászat az 1800-as évek közepén kezdődött, napjainkban már csak néhány, kisebb kapacitású bánya működik.</p>\n<p><strong><em>Brennbergbánya</em></strong><br /> Alsómiocén korú barnakőszéntelepek a Soproni-hegység nyugati részén. A kőszéntelepes sorozat a paleozóos kristályos alaphegység lepusztult felszínére települ. Magyarország első szénbányája ezen a területen működött, 1759-ben kezdték a termelést. Ma múzeum mutatja be az egykori bányászkodás körülményeit.</p>\n<p><strong><em>Várpalota, Hidas</em></strong><br /> Várpalotán középsőmiocén korú lignit előfordulás van. A bányászat az 1800-as évek második felében kezdődött. Az 1960-as évektől az inotai erőmű és alumíniumkohó használta az itt bányászott lignitet. Ugyancsak miocén korú lignitet bányásznak a Mecsek hegységben, Hidas közelében.</p>\n<p><strong><em>Mátra- és Bükkalja</em></strong><br /> Pannon korú lignit, amely a kiédesedő Pannon-beltenger partszegélyi, mocsaras vidékein jött létre. A terület a többi hazai kőszénlelőhelyhez viszonyítva kiemelkedően nagy készletekkel rendelkezik. A becsült lignitvagyon több mint 3 milliárd tonna, míg az egyéb hazai előfordulások készletei milliós nagyságrendűek voltak. A bányászat külszíni fejtéssel történik. A bányatérségeket folyamatosan vízteleníteni kell, mivel a talajvízszint a bányászat szintje fölött van. A bányászat központjai Gyöngyösvisonta és Bükkábrány. A bükkábrányi bányát 1985-ben nyitották meg. A pannon lignitek gazdasági jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ezek az ország legolcsóbb energiaforrásai. A lignitből a gyöngyösvisontai hőerőműben nyernek villamos energiát.</p>\n<p><strong><em>Szombathely-Torony</em></strong><br /> A mátra- és bükkaljai lignithez hasonlóan pannon korú lignitelőfordulás, mely Szombathelytől nyugat felé, Ausztriába is áthúzódik. Szintén a Pannon-beltenger partszegélyi üledéke. Előnye az előző előforduláshoz viszonyítva az, hogy a telepek nagy része a talajvízszint felett van, és vastagságuk nagyobb, illetve egyenletesebb, mint a mátra- és bükkaljai ligniteké. Külszíni bányászat Torony mellett folyt, az előfordulás további bányászatra perspektivikus.</p>\n<p>&nbsp;</p>\n', created = 1558493878, expire = 1558580278, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:8b43d810412b123170f3315493ac86c0' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:6236cd3b18025fc1d5e2a479fc806202' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p><a href=\"http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu\" title=\"http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu\">http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu</a></p>\n', created = 1558493878, expire = 1558580278, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:6236cd3b18025fc1d5e2a479fc806202' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '1:ce6ddd097495bab46bc39471827809af' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p><a href=\"http://www.nfu.hu\"><img src=\"/drupal/sites/all/themes/enfo/images/eng_umft_kicsi1.png\" width=\"140\" /></a></p>\n', created = 1558493878, expire = 1558580278, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '1:ce6ddd097495bab46bc39471827809af' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:7792ba669f211ef38b583bb80955635c' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p><a href=\"/drupal/en/sitemap\" title=\"sitemap\">Site map</a></p>\n', created = 1558493878, expire = 1558580278, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:7792ba669f211ef38b583bb80955635c' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '4:1fda4135bab692926eb50522e8c6435d' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './drupal/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<object><embed height=\"100\" src=\"/drupal/sites/all/themes/enfo/flash/bannerUntitled-1.swf\"></embed></object>', created = 1558493878, expire = 1558580278, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '4:1fda4135bab692926eb50522e8c6435d' in /usr/share/drupal/includes/cache.inc on line 109.
Source of the photo: 
http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu (Juhász, 1987 )
Author of the description: 
BME

Magyarországi kőszénelőfordulások

Mecsek hegység
Magyarország egyetlen feketekőszén-előfordulása a Mecsek hegységben van. A kőszén nagy része kokszolásra alkalmas. A telepek az alsójura (liász) korban képződtek, paralikus jellegűek. A kőszéntelepes üledékes rétegsor vastagsága Pécs környékén a 900 métert is eléri, itt az 5 méternél vastagabb telepek száma meghaladja a 170-et. A bányászat az 1700-as évek végén indult, és 200 éven át működött. A bányák nagy része a metánfelhalmozódás miatt sújtólég-veszélyes volt. A bányászat fõ központjai Pécs, Komló, Szászvár, Máza, Nagymányok voltak. A komlói bánya 2000-ben zárt be.

Ajka
Felsőkréta korú barnakőszén-előfordulás. A kőszéntelepek három telepcsoportban jelennek meg. Az alsó telepcsoport tartalmazza a legjobb minőségű barnakőszenet. A középső telepcsoport érdekessége az ajkait nevű ásvány, amely tulajdonképpen borostyánkő. A felső telepcsoport gyengébb minőségű barnakőszenet tartalmaz. Az ajkai barnakőszén-telepek jellemzője a magas uránkoncentráció. A bányászat az 1980-as években szűnt meg.

Az ÉK-dunántúli eocén barnakőszén-terület
Limnikus eredetű barnakőszén terület, jellemző rá a töréses szerkezet. A bányászat az 1700-as évek végén kezdődött. A fő központok Tatabánya, Dorog, Tokod, Balinka, Dudar Oroszlány, Nagyegyháza, Csordakút, Mány voltak (Mányban 2004 végén szűnt meg a bányászkodás). Az utóbbi három előfordulásnál a kőszén közvetlenül alsóeocén bauxitra települ, így néhány vágatban mindkettőt fejtették. Az 1980-as évek elején zajlott "eocén program" keretében nagyszabású kutatás, bányafejlesztés és hasznosítási tervek születtek a kőszénvagyonra vonatkozóan. A bányászat azonban számos környezeti problémával járt együtt. A mélybányászat miatt a felszínen beszakadások, süllyedések keletkeztek. Mivel a bányászat rendkívül karsztvízveszélyes volt, intenzív szivattyúzást kellett végezni, ami a források kiapadásához, települések vízellátási nehézségeihez vezetett. A kőszéntelepek mennyisége és eloszlása sem igazolta a terveket. Mindezek miatt az 1990-es években a bányászat egyre inkább visszaszorult, ma már csak néhány kisebb bánya működik.

A nógrádi és borsodi barnakőszén-terület
Az észak-magyarországi barnakőszén telepek az alsó-középső miocénben keletkeztek, limnikus jellegűek. A bányászat az 1800-as évek közepén kezdődött, napjainkban már csak néhány, kisebb kapacitású bánya működik.

Brennbergbánya
Alsómiocén korú barnakőszéntelepek a Soproni-hegység nyugati részén. A kőszéntelepes sorozat a paleozóos kristályos alaphegység lepusztult felszínére települ. Magyarország első szénbányája ezen a területen működött, 1759-ben kezdték a termelést. Ma múzeum mutatja be az egykori bányászkodás körülményeit.

Várpalota, Hidas
Várpalotán középsőmiocén korú lignit előfordulás van. A bányászat az 1800-as évek második felében kezdődött. Az 1960-as évektől az inotai erőmű és alumíniumkohó használta az itt bányászott lignitet. Ugyancsak miocén korú lignitet bányásznak a Mecsek hegységben, Hidas közelében.

Mátra- és Bükkalja
Pannon korú lignit, amely a kiédesedő Pannon-beltenger partszegélyi, mocsaras vidékein jött létre. A terület a többi hazai kőszénlelőhelyhez viszonyítva kiemelkedően nagy készletekkel rendelkezik. A becsült lignitvagyon több mint 3 milliárd tonna, míg az egyéb hazai előfordulások készletei milliós nagyságrendűek voltak. A bányászat külszíni fejtéssel történik. A bányatérségeket folyamatosan vízteleníteni kell, mivel a talajvízszint a bányászat szintje fölött van. A bányászat központjai Gyöngyösvisonta és Bükkábrány. A bükkábrányi bányát 1985-ben nyitották meg. A pannon lignitek gazdasági jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ezek az ország legolcsóbb energiaforrásai. A lignitből a gyöngyösvisontai hőerőműben nyernek villamos energiát.

Szombathely-Torony
A mátra- és bükkaljai lignithez hasonlóan pannon korú lignitelőfordulás, mely Szombathelytől nyugat felé, Ausztriába is áthúzódik. Szintén a Pannon-beltenger partszegélyi üledéke. Előnye az előző előforduláshoz viszonyítva az, hogy a telepek nagy része a talajvízszint felett van, és vastagságuk nagyobb, illetve egyenletesebb, mint a mátra- és bükkaljai ligniteké. Külszíni bányászat Torony mellett folyt, az előfordulás további bányászatra perspektivikus.

 

Source of description: 

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu