Tavaszi ganéjtúró (Geotrupes vernalis L.) OK

Source of the photo: 
http://indafoto.hu/etke/image/7790771-dc8e3a78
Author of the description: 
Sziráky Flóra Zita

Rendszertani besorolás: A ganéjtúrófélékhez mintegy 20000 ismert faj tartozik. A ganajtúró számos lemezescsápú bogár összefoglaló neve, melyek trágyában élnek és fejlődnek. Ide tartoznak a galacsinhajtók, ganajfalók és a ganajbújók is.

Ország (Regnum): Állatok (Animalia)

Törzs (Phylum): Ízeltlábúak (Arthropoda)

Osztály (Classis): Rovarok (Insecta)

Rend (Ordo):   Bogarak (Coleoptera)

Alrend (Subordo):   Mindenevő bogarak (Polyphaga)

Család (Familia): Lemezescsápú bogarak (Scarabaeidae)

Alcsalád (Subfamilia): Ganajtúró bogarak (Geotrupinae)

Nem (Genus): Geotrupes

Faj (Species): Geotrupes vernalis L.),


Előfordulás: Ez a bogárcsalád az egész földön elterjedt, fajokban is felettébb gazdag, melyek számos alcsalád megállapítására vezettek. A ganajtúró bogarak (Geotrupes) inkább a mérsékelt, míg a sárga ganajtúrók (Bolboceras) inkább a meleg égöv lakói.

Élőhely: Homokos és ingoványos területeken trágyában, fákon és bokrokon, virágokon, a földben vagy korhadó fában élő bogarak.

Morfológia, felépítés: Jellemző rájuk, hogy szárnyfedőik nem fedik be teljesen a potrohukat, és az, hogy csápjaik legyezőszerűen szétnyithatók. A csápjuk tizenegy ízes, tőíze rövid, bunkója az egyik oldalon leveles vagy legyezőalakúan lemezes. A lábfej öt ízes, az elülső lábak (különösen a nőstényeknél) ásásra alkalmasok. Elülső lábszáruk külső szélét széles fogak fegyverzik. Fejpajzsuk nem takarja be a felső állkapcsukat. Szemüket a pofák nyúlványa kettéosztja.  Potrohuk hat gyűrűből képződik. Otromba testük kemény és erős, páncélszerű, fémes acélkék vagy zöldesen fénylő. Számos fajuk ciripelő hangot ad úgy, hogy a potroh mozgatásával a harmadik haslemez lécszerűen kiemelkedő éles hátulsó szegélyét a hátulsó csípőkön lévő rovátkos felülethez dörzsöli. Ezt a ciripelő hangot még egy másik készülékkel is tudják erősíteni úgy, hogy a potroh több hátlemezén hegyes, merev szőrökkel fedett mezőcskék vannak, melyek a szárnyfedők aljának hátulsó részéhez való dörzsölése által rezgésbe jönnek, és zúgó hangot adnak.

Nagyfokú ivari kétalakúság jellemzi. Általában a hímek fején és előtorán különböző nagyságú és elhelyezkedésű szarvak vannak, míg a nőstényeken ezek hiányoznak.

Táplálkozás:Mint a legtöbb bogár, a tavaszi ganéjtúró is részt vesz a lehullott levelek, elpusztult állatok és egyéb növényi vagy állati hulladékok lebontásában.

A lárvák és a kifejlett egyedek is juhok és egyéb vadak ürülékével táplálkoznak.

Szokások: Nappal a ganajtúró bogarak többsége elrejtőzik vagy csak nehézkesen és lassan mozog a földön, megkísérlik ugyan egy-egy akadálynak átmászását, ez azonban ritkán sikerül. Viszont a tavaszi ganéjtúró nappal is sokat mutatkozik. Alkonyatkor, különösen meleg és csendes estéken megelevenednek, zúgó repüléssel hasítják a levegőt és táplálkozásra, petelerakásra megfelelő helyeket keresnek maguknak. Egy, a földön elterülő friss tehénganaj, egy rakás lóganaj vagy hasonló ürülékek vonzzák őket, mert fő táplálékuk a nagyobb emlősök ganaja. A ganajtúró bogarak a földbe vájt menetekbe hordják a ganajt és azt itt fogyasztják el nyugodtan és zavartalanul.

 Hűvös, szeles időben a bogarak meneteikben maradnak földalatti eleségkészletüknél és csak szép meleg estéken hagyják félbe lakmározásukat és friss táplálék után repülnek ki.

Szaporodás: A hímek és nőstények ásott járataik mélyén költőkamrát készítenek és az odahordott trágyába petézik a nőstény. A bogárpár a ganaj alatt vagy közelében a föld mélyébe majdnem függőleges menetet ás, ebből a főmenetből számos rövid és vakon végződő oldalág nyílik, amelyekbe az ivadék nevelésére szükséges ganajmennyiséget hordják

A hím és a nőstény elülső lábával körülfogja és hátrafelé mászva, részletekben cipeli az ürülékdarabkákat a főcsatornán le és rétegenként rakja azokat az oldalfolyosókba, amelyek így lassan megtöltődnek. A ganajkolbászka legvastagabb részében, mintegy 1.5–2 cm-nyire a végétől, kis üreget találunk, melybe a nőstény egy-egy fehér petét rakott. Három-négy hét múlva kel ki a petéből a kis pajor, amely a hideg évszak beálltáig a részére elraktározott ganajból táplálkozik, majd az áttelelés után belülről kieszi a ganajkolbászka felét, saját ürülékével kitapasztja a folyosó falát, ezáltal kemény bölcsőt készítvén magának, melyben júniusban, vagy júliusban bábbá alakul. Három-négyheti pihenés után, tehát augusztus első felében, kikel a bábból a friss bogár, amely azonban csak az áttelelés után lát hozzá faja fenntartásához.

 pete – imágó – báb - fejlett egyed

Szerepe az ökoszisztémában: Rétek és erdők hulladékeltakarítói, nagyon fontos szerepet töltenek be az anyagforgalomban.
Szerepe a talajban: a ganaj elfogyasztásával hasznos munkát végeznek, mert nemcsak eltűntetnek nagymennyiségű anyagot, hanem a földet is javítják.

Source of description: 

http://mek.niif.hu/03400/03408/html/2803.html

Az állatvilág enciklopédiája A-tól Z-ig – Simon Tiller – Új Esély Kiadó Kft - Budapest, 1994

Európa vadvilága - Dönsz Judit - Graph-Art Stúdió Kft – 2000, Debrecen

Az állatvilág kalendáriuma-The Wildlife Year - 1991, London